Az Amnesty International (AI) már az alaptörvény 2011. áprilisi elfogadásakor, és annak 2012. januári hatálybalépésekor is kifejezte aggodalmát a nemzetközi és európai emberi jogok megsértésével kapcsolatban – figyelmeztet a szervezet a szombati közleményében.

Úgy vélik, a tervezett módosító javaslat a mostani helyzethez képest is további súlyos visszalépést jelent. A törvényjavaslatban a család túl szűk, szexuális irányultság, illetve a családi állapot alapján diszkrimináló definíciója, a legkiszolgáltatottabbak, a hajléktalan emberek kriminalizálása és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása különösen problematikusak emberi jogi szempontból.

A negyedik módosítás 1. cikke szerint életbe lépő módosítás kizárná a család meghatározásából többek között az azonos nemű párokat, az olyan heteroszexuális párokat, akik nem akarnak összeházasodni és nincs közös gyerekük, illetve az olyan árvákat, akik rokonok gyámsága alatt állnak. Az alkalmazott családdefiníció szükségtelenül szigorú, illetve szexuális irányultság és családi állapot alapján hátrányosan megkülönböztető – véli a jogvédő szervezet.

Az AI aggasztónak találja, hogy a javasolt módosítás 8. cikke alapján olyan törvényt vagy önkormányzati rendeletet lehet alkotni, amely lehetővé teszi a közterületeket életvitelszerűen használók megbüntetését. Ez ellentmond Magyarország nemzetközi kötelezettségének, amely szerint mindenki számára egyenlően garantálja a megfelelő lakhatáshoz való jogot, akkor is ha az nincs kifejezetten az alaptörvénybe foglalva. Ahogyan azt a magyar Alkotmánybíróság és az ENSZ szakértői is hangoztatták, a közterületen való élet folytatására kényszerült emberek kriminalizációja sérti a szabadsághoz, a méltósághoz, a személyes biztonsághoz és a családi élet védelméhez fűződő alapvető jogaikat.

A tervezett módosítás 5. cikke előírja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére és az ilyen közösséghez tartozó személyek jogosultak a sértő véleménynyilvánítás miatti igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.

A rendelkezés megfogalmazása a  jogvédők szerint túl tág és homályos ahhoz, hogy egyértelműen el lehessen dönteni, mi számít a nemzeti, etnikai vagy vallási közösségek méltósága megsértésének, ezért az a véleménynyilvánítás szabadságának önkényes korlátozását teszi lehetővé.

A véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jog, amit csak törvényben meghatározott módon és a nemzetközi jog által elismert céllal lehet korlátozni, kizárólag abban az esetben, ha ez szükséges és arányos mértékű ezen cél eléréséhez – állítja az AI

Ezekre a kételyekre tekintettel, a szervezet arra kéri a magyar miniszterelnököt, biztosítsa, hogy az alaptörvény javasolt negyedik módosítását ne szavazzák meg és ne iktassák törvénybe addig, amíg az nincs Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel teljes összhangban.