Alaptörvény-ellenesek a nemzetbiztonsági ellenőrzés egyes szabályai
Az ügyben Szabó Máté ombudsman fordult a testülethez, és indítványában több rendelkezést kifogásolt, közte azokat is, amelyek értelmében gyakorlatilag folyamatosan helye lenne nemzetbiztonsági ellenőrzésnek.
Az új szabályok értelmében ellenőrzésen a fontosnak ítélt vagy bizalmas munkakört betöltők és az ezekre jelöltek esnek át, illetve azok, akik minősített adatot kezelő szervnél legalább „bizalmas" minősítésű információt ismerhetnek meg.
Az Ab a vizsgálni kért szabályok egy részének hatálybalépését 2013 júliusában az érdemi alkotmányossági vizsgálat idejére felfüggesztette.
A testület abból indult ki, hogy az alaptörvény szerint mindenkinek joga van magán- és családi élete, otthona, kapcsolatai és jó hírne tiszteletben tartására. Az Ab szerint a vizsgált törvénymódosítás megteremti a szabályozási kereteket az ellenőrzött személyek és családjuk életének, személyes kapcsolatainak, akár intim életének megfigyelésére, nyilvántartásba vételére.
A nemzetbiztonsági szempontból kifogástalan magatartású, családi életű érintettek családtagjaikkal együtt bármikor ellenőrizhetők, és róluk bármit meg lehet tudni.
Az alaptörvény-ellenesnek minősített szabályok mind az ellenőrzés folyamatosságának az előírásával, mind a titkos információgyűjtés lehetőségének a megteremtésével túlmennek a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén.
A módosítás olyan személyek esetében is lehetővé teszi a legdrasztikusabb, a jogviszony időtartama alatt folyamatosan fennálló megfigyelést és a készletező adatgyűjtést, akikkel szemben semmilyen terhelő adat nem merült fel.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt az új szabályt is, amely nem tette lehetővé, hogy az ellenőrzött személy külső jogorvoslati fórumhoz (például a parlament illetékes bizottságához) forduljon a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítéséhez való hozzájárulás megtagadása vagy a hozzájárulás visszavonása körében.
A határozathoz Balsai István, Salamon László és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatolt.