Teljes egészében semmisítse meg az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényt (Ár.) – ezt indítványozza Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa. Álláspontja szerint az ellentétes a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével, de a törvény elfogadásának folyamata formai okokból sem fogadható el; ez utóbbi miatt az alaptörvény stabilitása válik megkérdőjelezhetővé.

Az ombudsman Halmai Gábor alkotmányjogász beadványa alapján fordul az Ab-hez, aki azonban a jogszabálynak csak néhány rendelkezését kifogásolta. Szabó Máté tehát még tovább is ment ez eredeti javaslatnál, s állampolgári beadvány alapján most első alkalommal kéri egy jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatát.

Az átmeneti rendelkezések között önálló fejezetet szenteltek például a kommunista diktatúrából a demokráciára való átmenetnek. Ez kimondja, hogy az egykori állampárt viseli a felelősséget az emberi jogok megsértéséért, az akkor elkövetett bűnök elévülése az alaptörvény hatályba lépésének napján kezdődik, az egykori kommunista vezetők nyugdíját pedig csökkenteni lehet. A felelősségben egyébként a jogutód MSZP is osztozik – szögezi le a jogszabály.

Az ombudsman álláspontja szerint „az Ár. két módon minősülhetne az alaptörvény részének: egyrészt abban az esetben, ha maga az alaptörvény deklarálná, hogy az önálló dokumentumba foglalt Ár. a részét képezi (egyben azt is, hogy milyen módon), másrészt pedig abban az esetben, ha az Ár. elfogadására az alaptörvény módosítására irányuló eljárásban került volna sor”.

„Az Ár. jogi státusza meglehetősen nehezen meghatározható, arra nézve több, egymásnak részben ellentmondó utalás és definíció is megtalálható az alaptörvényben, magában az Ár.-ben, valamint az azt kihirdető Magyar Közlönyben. Álláspontom szerint ez a helyzet eleve súlyos értelmezési bizonytalanságot teremt, amelynek gyakorlati következményei (…) beláthatatlanok – olvasható az ombudsman alkotmánybírósági beadványában.

Amennyiben az Ab az egész törvényt nem helyezi hatályon kívül, akkor Szabó Máté szerint legalább azt a rendelkezést meg kellene semmisíteni, amely szerint az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvény részének kell tekinteni. Ezek a rendelkezések nem képezik Magyarország jogrendjének alapját, ugyanakkor az alaptörvénnyel ellentétes passzusokat tartalmaznak – érvel az ombudsman.

A biztos mindemellett alaptörvény-ellenesnek tartja a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló részt. Az egyek mellett kimondja, hogy az MSZP a korábbi állampárt jogutódjaként osztozik a diktatúra idején elkövetett jogsértésekért viselt felelősségében is.

Az átmeneti rendelkezések közül az ombudsman szerint meg kellene semmisíteni azt a pontot, amely szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességi szabályoktól eltérő bíróságot jelölhet ki, a legfőbb ügyész pedig utasítást adhat arra, hogy a tetszése szerinti bíróság előtt emeljenek vádat.

Hasonlóképpen indítványozza, hogy helyezzék hatályon kívül az egyházakra, az alkotmányjogi panaszra, az alaptörvényben az Ab hatáskörének korlátozására, illetve a korábbi alkotmányban az önkormányzati tulajdon államosítására vonatkozó rendelkezések időbeli kiterjesztésére vonatkozó passzusokat.

Ugyanezt kezdeményezi Szabó Máté az Ab, illetve az Európai Unió Bírósága vagy más bíróság által pénzügyi kötelezettséget megállapító döntései esetén kivethető különadóról, továbbá a jegybank és a PSZÁF összevonásáról szóló pontok esetében is.

A kifogásolt passzusok az ombudsman szerint nem az alaptörvény életbe lépéséhez, hanem más törvényekben szabályozott kérdésekhez kapcsolódnak. Bizonyos esetekben pedig nem tartalmaznak átmeneti rendelkezéseket, vagy ha mégis, azok időbeli hatálya teljesen bizonytalan.

Az állampolgári beadvány

Halmai Gábor alkotmányjogász február első napjainak fordult az ombudsmanhoz, hogy kezdeményezze az Ab-nél az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát. A jelenleg Princetonban oktató egyetemi tanár azért kényszerül erre a kitérőre, mert január 1-je óta magánszemély absztrakt normakontrollra irányuló indítványt közvetlenül nem terjeszthet az Ab elé.

Halmai egyebek mellett kifogásolta OBH elnökének és a legfőbb ügyésznek a bíróságok általános szabályoktól eltérő kijelölésére vonatkozó jogát, mert a professzor szerint  ezzel  megvonják a törvényes bíróhoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, ami az Ab korábbi döntése szerint alkotmányellenes és nemzetközi szerződésbe ütközik.

Azzal, hogy az országgyűlés dönt arról, mely vallási szervezeteket nyilvánítanak egyháznak, sérül a tisztességes eljáráshoz való jog, mert a korábban bejegyzett egyházak úgy veszítik el e státusukat, hogy annak feltételrendszere nem átlátható, és a parlament határozata ellen érdemi jogorvoslati lehetőséget sem biztosítanak – az alkotmányjogász szerint ez a rendelkezés is ellentétes az alaptörvénnyel. Emellett felvetődhet, hogy a parlament esetleg politikai alapon mérlegelhet, ami sérti a vallásgyakorlás szabadságát – érvel Halmai.

Jogszabály nem lehet ellentétes az alaptörvénnyel, ám abban van egy olyan passzus, amely jelentősen szűkíti az Ab hatáskörét: amíg az államadósság meghaladja a GDP felét, a testület a költségvetésről, az adókról, az illetékekről és járulékokról szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha azok például az élethez és az emberi méltósághoz való jogot sértik.

Ez a korlátozás az átmeneti rendelkezések szerint a korábban elfogadott törvények esetében akkor is érvényben marad, ha az adósság már nem éri el a GDP ötven százalékát. Az alkotmányjogász úgy látja, az Ab így sem most, sem később nem tud eleget tenni azon kötelezettségének, amely szerint „megsemmisíti az alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt”.

A professzor szintén kifogásolta, hogy a törvény lehetővé teszi az MNB és a PSZAF összevonását, ami a jegybank függetlenségét sérti, így nemzetközi egyezménybe ütközik. Emiatt ennek a pontnak a megsemmisítését is indokoltnak tartja.

„Az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik” – mondja ki a kifogásolt jogszabály, ami Halmai szerint ugyancsak alkotmányellenes. Az alaptörvény ugyanis „Magyarország jogrendszerének alapja”, ami szerinte az átmeneti rendelkezéseket tekintve nem igaz, és ráadásul annak a követelménynek sem tesz eleget, hogy „jogszabály nem lehet ellentétes az alaptörvénnyel”. A professzor okfejtése szerint egyébként az Ab hatáskörének korlátozása miatt az alaptörvény önmagában is alaptörvény-ellenes.

Az Ab korábban következetesen elzárkózott attól, hogy az alkotmány rendelkezéseit vizsgálja. Miután az alaptörvény hatályba lépésével kapcsolatos törvényt az alaptörvény részévé nyilvánították, most is ez lehet a helyzet.

Halmai azonban úgy véli, az átmeneti rendelkezések egy részének – ilyen az OBH-elnök szerepe, az egyházzá nyilvánítás szabályozása vagy az Ab hatáskörének további korlátozása –, semmi köze az új alkotmány hatályba lépéséhez, így azok esetében a normakontrollnak nincs akadálya.

Az Ab egy 1997-es határozatában ugyanakkor korábban kimondta, hogy az alaptörvényt hatályba léptető rendelkezések vizsgálata abban az esetben nem zárható ki, ha azok „esetleges megsemmisítése nem eredményezi az alkotmány bármiféle megváltoztatását”. Ebben az esetben pedig ez biztosan nem következne be.

Halmai aggályait tehát az ombudsman osztotta – sőt a professzor indítványán még jóval túl is terjeszkedett – és soron kívül kezdeményezte az Ab. eljárását.