Szerdán a napirend előtti felszólalásokat követően befejeződik a 2012-es költségvetés harmincórás általános vitája, majd az interpellációs időszak után az új népszavazási törvény tervezetét tárgyalják meg a képviselők több mint négyórás időkeretben.

A népszavazások eredményességi feltételén már a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény elfogadásakor változtatott a Ház, eszerint a referendum érvényességéhez az összes – nagyjából nyolcmillió – választó több mint felének a részvétele szükséges, az eredményesség kritériuma pedig az, hogy a leadott voksok több mint fele megegyezzen. Szintén az új alkotmány rendelkezik a véleménynyilvánító népszavazás megszűnéséről. Az új szabályok alapján 200 ezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés elrendeli a referendumot, míg az államfő, a kormány vagy 100 ezer választó kezdeményezésére elrendelheti.

A most a parlament előtt fekvő kormányjavaslat értelmében ha a népszavazás jogszabály-alkotási kötelezettséget teremt, a Ház fél éven belül köteles a szükséges törvényt meghozni, s az a kihirdetésétől számított három évig kötelező az Országgyűlésre.

A parlament szerdán általános vitát folytat a fideszes Gulyás Gergely törvényjavaslatáról is, amely rögzítené, hogy – a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában felsorolt – emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A kormánypárt így vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

Csütörtökön az igazságszolgáltatást érintő sarkalatos törvényekről vitáznak a képviselők. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló előterjesztés alapján elválik egymástól a Kúria – mai nevén Legfelsőbb Bíróság – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

A bírósági rendszer négyszintű maradna, az alsóbb szinteket megyei és városi bíróságok helyett törvényszékeknek és járásbíróságoknak neveznék. Ezeken kívül közigazgatási és munkaügyi bíróságok működnének különbíróságként. A bírák jogállását érintő változás, hogy háromévenként egy évre – hozzájárulásuk nélkül – másik szolgálati helyre lehetne kirendelni őket.

Az igazságszolgáltatási reform koncepcióját Áder János fideszes európai parlamenti képviselő dolgozta ki az igazságügyi tárcával közösen, és az utóbbi terjesztette az Országgyűlés elé.

Az ügyészségi törvény – szintén csütörtökön a plenáris ülés elé kerülő – tervezete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein. Emellett, a büntetőeljárási törvény nyári módosításának megfelelően, kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vádat.

Változnának a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályok is, miután a katonai ügyészségek 2012. január 1-jén megszűnnek, illetve az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak.

Pénteken a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekről folytat hatórás általános vitát a Ház. A javaslat alapján központi számlára kerülnének a bírságbevételek, a közösségi közlekedés támogatására az állam jövőre 16 milliárd forinttal kevesebbet fordítana, mint idén, míg a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, hanem annak 80 százalékával egyezne meg. Ugyanakkor nemcsak az önkormányzati, hanem az állami bérlakások építésekor sem kellene földvédelmi járulékot fizetni a következő évtől.