A központ, amely pénteken juttatta el elemzését az MTI-nek, megállapította, fontos, hogy az új választási szabályok már tartalmazzák a nemzetközi megfigyelőkre vonatkozó azon előírásokat, amelyek garantálják részvételüket a szavazási eljárás teljes menetének ellenőrzésében.

Emlékeztetnek: az új szabályozás nyomán a megfigyelők nyomon követhetik a választási eljárás lebonyolítását, ellenőrizhetik a választási szervek tevékenységét és iratbetekintési joggal is rendelkeznek. A szavazás napján végig jelen lehetnek a belföldi szavazóhelyiségekben és a szavazatszámlálásnál, de ugyanígy felügyelhetik a külképviseleteken történő voksolás vagy a külhoni magyarok leveles szavazatainak törvényességét is.

Felhívják a figyelmet arra, hogy az EBESZ égisze alatt működő választási missziók különböző mandátumúak lehetnek: küldhetnek úgynevezett nagymisszót, mely az adott választási rendszer és eljárás teljes, részletes és hosszú hónapokig tartó vizsgálatát jelenti. Küldhetnek "kisebb missziót", utóbbit akkor, ha nem feltételezhető, hogy komoly problémák merülnének fel az adott választással kapcsolatban; ilyen eljárás történik Magyarország esetében is - írták.

Ugyan a közjogi legitimitás szempontjából nem döntő tényező a választási megfigyelés intézménye, "az EBESZ által küldendő, korlátozott mandátumú misszió arra enged következtetni, hogy a szervezet sem tartja szükségesnek az új magyar választási rendszer részletekbe menő vizsgálatát. Az EBESZ korábbi közlése is arra utal, hogy a magyar választási szervek képesek a választások megfelelő, demokratikus lebonyolítására" - állapítja meg az elemzés.

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.