Egyes gazdaságfejlesztési témákban már nyár végén szeretnénk kiírásokat megjelentetni – ezt közölte a Népszabadság kérdésére válaszolva Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Vagyis a kormány az önkormányzati választás elé hozza az új, 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklus első hazai pályázatainak kiírását, ezzel jelentősebb kockázatot is vállalva. Eredetileg októberre ígérték ugyanis a startot, ám most már szinte azonnal indulnának.

Úgy tudjuk, elsőként a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében nagyjából százmilliárdos nagyságrendű összeget nyerhetnek majd el kis- és középvállalkozások. A probléma, hogy még nem született meg az új költségvetési ciklusra az a partnerségi megállapodás, amely az uniós pénzek – hét esztendő alatt mintegy tízezermilliárd forint – lehívásának alapvető feltételét jelenti. Ebben a dokumentumban rögzítik például azt, hogy a pénz felhasználását miként igazítják az EU 2020 program céljaihoz. Magyarország a következő hét esztendőre egyebek mellett azt vállalta, hogy jelentősen növeli a foglalkoztatási rátát, többet fordít kutatásra és fejlesztésre, nagyobb arányban használ fel megújuló energiát, és lépéseket tesz a szegénységben élők számának csökkentésére.

A megállapodás tervezetét a kormány az elsők között nyújtotta be márciusban, ám azt Brüsszel még nem hagyta jóvá – miközben vannak olyan államok, amelyek esetében e dokumentumot már júniusban aláírták. A csúszásnak részben az is oka, hogy az unió a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítását sem hagyta még jóvá. (Ennek már ismert következménye, hogy jó darabig nem küldtünk ki számlát Brüsszelnek.) Az engedélyek nélkül viszont nem lehet elfogadtatni a konkrét fejlesztési irányokat megszabó operatív programokat sem. Tíz ilyen készült, el is juttatták azokat az unió illetékes szervezetéhez, ám a megállapodás nélkül érdemben nem foglalkoznak velük.

Ebben a helyzetben viszont kockázatos lehet kiírni a pályázatokat. Könnyen előfordulhat: olyan projektekre ígérnek pénzt, amelyekről később kiderülhet, hogy azokat az unió nem kívánja támogatni. Ilyenkor a költségvetésnek kell állnia a számlát.

Ahogyan Csepreghy Nándor megfogalmazta lapunknak: „A kiírások csak abban az esetben lesznek később EU-s forrás terhére elszámolhatóak, ha tartalmuk az elfogadott operatívprogram-tartalomba illeszkedik.” A problémáról azt mondta: a kormány „kockázatelemzést folytat, hogy mely kiírások jelenhetnek meg még a nyár vége, ősz eleje folyamán”.

A helyettes államtitkár azt reméli, hogy a partnerségi megállapodást már augusztus végén elfogadhatja Brüsszel. A formális aláírás szeptember első felében várható, és ezt követheti az operatív programok véglegesítése. Ez utóbbi Csepreghy szerint „már könnyebb feladat”, akár egymásfél hónap alatt is rendezhető, hiszen a partnerségi megállapodás „a makrokérdések tekintetében minden lényeges ügyet rendez”. Azt ő is elismerte, hogy mindehhez szükséges a fejlesztési intézményrendszer akkreditációja is, miután mind a partnerségi megállapodásnak, mind pedig az operatív programoknak része az elszámolási, pályáztatási rend.

– Ez utóbbi esetében – hangsúlyozta – minden lépést befejeztünk, amely a kormány feladata volt. Most az Európai Bizottság ellenőrzi a vizsgálati dokumentumokat, és ezután dönthet arról, hogy szükségét látja-e további vizsgálatok folytatásának, vagy zöld utat ad az akkreditációnak.

Úgy tudjuk, a kiírások előre hozása a kormányzaton belül is vitákat okozott: a stáb egyik fele inkább kerülné a pénzügyi kockázatot. A másik oldalon viszont ott a politikai rizikó: a Gyurcsány-kormány alatt, 2007-ben ennél előbb jelentek meg pályázatok, s most közeledik az önkormányzati választás is.