Az egy pénteki háttérbeszélgetésen kiderült, hogy a korábban az internetadó elleni megmozdulásokat szervező Gulyás Balázs, a magán-nyugdíjpénztári tagok érdekében fellépő Vajda Zoltán és Lattmann Tamás nemzetközi jogász komolyan gondolja, hogy lesz referendum.

A márciusi 15-i ellenzéki tüntetés, amelyen bemutatták a népszavazás 19 pontját Veres Viktor / Népszabadság

Arra a felvetésre, hogy ki fogja összegyűjteni a szignókat, nem kaptunk értékelhető választ. Vajda arra szorítkozott: mindenkire szükség van. Pártoktól azonban egyelőre nem kértek segítséget. A tüntetésszervezők elárultak néhány részletet a kezdeményezés hátteréről. Egyrészt azt, hogy mindenről ők hárman döntenek, bár a kérdésekről szakértőkkel is egyeztettek. Kitartottak amellett, hogy a tizenkilenc kérdés nem sok, sőt önmérsékletre volt szükség, hogy ne kétszer vagy háromszor ennyi legyen, mert probléma akad bőven.

Elismerték, hogy a kérdések egy része bonyolult. Lattmann azt mondta: igazodtak az NVB gyakorlatához, amely kizárja a nem kifogástalanul pontos megfogalmazásokat. De tudják, hogy azokat le kell fordítaniuk, és az aláírási kampányban nem uniós irányelvekre hivatkoznak majd, hanem egyszerű mondatokban összegzik követeléseiket: legyen nyilvános a politikusok adóbevallása, ne legyen útdíj, Orbán Viktor ne költözzön a Várba!

Bár úgy vélik, a kérdésekbe nehéz lesz belekötni, akkor is kitartanak, ha az NVB nem hitelesíti az összeset. A felvetésre, hogy négymillió ember részvételéhez kötött az eredményes népszavazás, Gulyás úgy reagált: a Fidesz nem játszhat a bojkottra, mert az is súlyos kudarc lenne a kormánypártnak, ha egy eredménytelen voksoláson elsöprő többségbe kerülnek az igenek.

Gulyás azt mondta, a kezdeményezés azt tükrözi, milyen országot szeretnének: olyat, ahol nem lopnak, nem költik ostobaságokra az emberek pénzét, nem élik fel a jövőt, a rászorulók pedig több segítséget kapnak. Vajda szerint a kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy azokra akár a Fidesz szavazói is igent mondhassanak.