Alkotmányellenes a kormánytisztviselők indokolás nélkül elbocsátása - mondta ki tegnap az Alkotmánybíróság (Ab). A testület ezért a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozó passzusát május 31-i hatállyal megsemmisítette. A testület döntése szerint a kifogásolt rendelkezés sérti a jogállamiság elvét, a munkához és a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.

A tavaly nyáron egyéni képviselői indítvány alapján elfogadott törvényt tizenhat beadványban támadták meg, s többen - a megfelelő felkészülési idő hiányára, illetve az egyeztetési kötelezettség elmulasztására hivatkozva - az egész jogszabály megsemmisítését kezdeményezték. A testület ezeket az érveket nem osztotta, mert több korábbi határozatában is rámutatott: önmagában az, ha egy tervezetről nem kérik ki például az érdekképviseletek véleményét, nem vezet közjogi érvénytelenséghez. Az Ab a rövid felkészülési időt sem kifogásolta, bár a törvény kihirdetése és hatályba lépése között csupán nyolc nap telt el. A bírák azonban úgy látták, az érintettek kellő időben megismerhették a rájuk vonatkozó új szabályokat, mert a köztisztviselők kormánytisztviselővé történő átsorolása nem azonnal történt meg.

A leginkább vitatott pontokon viszont az Ab az indítványokkal értett egyet. A testület álláspontja szerint ugyanis a közhatalmi jogosítványokat gyakorló foglalkoztatottakkal szemben - akiktől szakszerű, pártatlan, befolyástól mentes munkavégzést várnak el - többletkövetelményeket kell támasztani, ehhez pedig többletjogosultságokat kell biztosítani. Ilyen például a közszolgálati jogviszony stabilitása. Ez nem jelent abszolút elbocsátási tilalmat - hangsúlyozza az Ab -, de a munkáltató felmentésre vonatkozó egyoldalú döntésének minden esetben jogszabályon kell alapulnia.

Az állam kötelessége, hogy „a közhivatal viselőjének védelmet nyújtson a munkáltatói jogkör gyakorlójának a felmentésére irányuló önkényes döntésével szemben" - állítják a bírák. A törvényhozó dolga pedig, hogy olyan garanciális szabályokat alkosson, „amelyek biztosítékot nyújtanak arra, hogy a kormánytisztviselőket törvényes indokok nélkül, önkényesen ne lehessen hivataluktól megfosztani". A munkáltató szabad döntési jogköre ezzel ellentétes, és „alkotmányellenes módon korlátozza az alkotmány 70. § (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot".

A testület az indokolás nélküli elbocsátás lehetőségét azért is alkotmányellenesnek találta, mert az gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a felmentésről szóló döntést a bíróság előtt érdemben megtámadhassák. Ez a jogorvoslathoz való jog súlyos és aránytalan sérelmét jelenti. A jogvédelem hiányában sérül az emberi méltósághoz való jog is, mert a közszolgát bármikor önkényesen, a munkáltató szubjektív megítélése alapján meneszthetik - mutat rá az Ab.

A kormánytisztviselői törvény eltérő szabályokat állapított meg a munkavállalókra vonatkozóan is. Esetükben alapvetően a Munka törvénykönyvét kell alkalmazni, amely a felmondást indokoláshoz köti. Azt a rendelkezést írta felül a tavaly elfogadott jogszabály, lehetővé téve, hogy az „egyszerű" munkavállalót is minden magyarázat nélkül elbocsáthassák. A jogszabálynak ezt a pontját, amely ellentétes a jogegyenlőség elvével, s a megkülönböztetés tilalmába is ütközik, az Ab azonnal hatályon kívül helyezte.

A határozathoz három alkotmánybíró - Bihari Mihály, Paczoly Péter és Stumpf István - páthuzamos indokolást csatolt, de a döntés érdemi részével mindannyian egyetértettek.

Az Ab a kormánytisztviselői jogviszony megszűnéséről rendelkező passzusokat jogtechnikai okból úgy semmisítette meg, hogy a lemondás lehetősége is kikerült volna a törvényből. Ezért döntött a testület úgy, hogy május 31-ig időt ad a jogalkotónak az új szabályok megalkotására. Emiatt sajátos helyzet állt elő: a felemás döntés az eddig kirúgottak számára nem jelent elégtételt, ugyanakkor bizonytalan helyzetbe sodorja a hivatalban levő kormánytisztviselőket, hiszen csaknem három és fél hónapig a jelenlegi szabályok szerint meneszthetik őket - hangsúlyozza az egyik beadványt jegyző Kolláth György alkotmányjogász. Szerinte további kérdés, hogy mi történjék a folyamatban levő munkaügyi perekkel.

A szakértő úgy véli, most elsősorban a kormánynak kellene állást foglalnia, hogy miként értelmezi a határozatot. Kolláth szerint jogállamban először is elégtételt szolgáltatnának azoknak, akiket alkotmányellenes szabályok alapján rúgtak ki, de erre nem számít. A másik probléma az átmeneti időszak, amelyre nézve lehetne moratóriumot hirdetni, de alkalmat adhat a visszaélésre is. Akinek folyamatban levő pere van, annak érdemes a tárgyalás elhalasztását kérnie - ajánlja Kolláth -, mert május 31-után a még hatályos szabályokat a bíróság nem alkalmazhatja.

Azoknak a helyzete sem reménytelen, akiket korábban menesztettek, bár hazai bíróságok előtt nem lehet az Ab-határozatra hivatkozni. Érdemes viszont nemzetközi fórumokhoz fordulni - állítja Kolláth -, az unió alapjogi chartája ugyanis, amely a magyar jog részének tekintendő, tiltja az indokolás nélküli elbocsátást.

Alkotmánybíróság