Aki kevesebbet keres, az új adórendszer miatt rosszabbul jár

A Fidesz szerint a munkát és a családokat támogató arányos adórendszer révén mindenki jól járt, az MSZP viszont úgy látja: a kiskeresetű emberek biztosan kevesebbet vihetnek haza.

Az MSZP szerint a kormány személyijövedelemadó-politikájának totális csődjét jelzi, hogy az átlagos keresetűek idén több mint tízszázaléknyival kevesebb pénzt visznek haza havonta, mint tavaly. Ezzel szemben Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője azt állítja, hogy a munkát és a családokat támogató arányos adórendszer nyomán tavaly a magyar emberek nettó fizetése átlagosan 8,9 százalékkal növekedett, a reálbér emelkedésének mértéke pedig 4,9 százalékos volt, miközben több tízezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban.

Katona Tamás, a szocialista párt elnökségi tagja hétfőn sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy az adójóváírás megszüntetésével ettől az évtől minden munkavállalónak a teljes jövedelme adóköteles. Mint mondta, ez még az egykulcsos személyi jövedelemadójú országokra sem jellemző, hiszen többségükben van olyan szint, amely alatt nem kell adót fizetni, vagy létezik adójóváírás.

Tavaly havonta 211 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ez alatt, sőt havi körülbelül 216 ezer forintos keresetig mindenki rosszul járt az idei szja-változásokkal - jelentette ki az MSZP-s politikus.

Katona Tamás, aki 2004 őszétől szűk egy éven át, majd a Bajnai-kormányban is a Pénzügyminisztérium államtitkára volt, azt is hangsúlyozta, hogy az alacsony keresetűeket nagy mértékben sújtják az áremelkedések, márpedig véleménye szerint esély sincs arra, hogy idén öt százalék alatt legyen az infláció.

Kitért arra is, a kormány figyelmen kívül hagyja a gazdaság törvényszerűségeit, amikor – az adórendszer változása miatt, hogy a keresetek ne csökkenjenek – úgy vár el jelentős minimálbér-emelést, hogy a vállalkozások eredményessége nem nő. Ennek teljesítése rengeteg kis- és közepes vállalkozást sodor lehetetlen helyzetbe - tette hozzá, kiegészítve azzal: az ígért bérkompenzáció sok helyen sem teljesül, sőt, amint azt BKV példája mutatja, még az állami szektorban is gondot okoz.

Kérdésünkre Katona Tamás kijelentette: egyelőre a 2011-es évre vonatkozóan csak a 11 havi adatok állnak rendelkezésre, tehát maga óvatosan fogalmazna a tekintetben, hogy tavaly miként alakultak a jövedelmek. Azt viszont kijelentette: a múlt év januárja és novembere között a versenyszférában a fizikai dolgozók reáljövedelme – ahol a bruttó bér alig haladta meg a százezer forintot – több mint két százalékkal csökkent, a szellemi foglalkoztatottaké pedig körülbelül hét százalékkal nőtt, s ez utóbbiak vannak kevesebben.

A közszférában dolgozóknak 2011-ben átlagosan két és fél százalékos veszteséget kellett elkönyvelniük Katona szerint, az egészségügyben pedig a reálkereset csökkenése megközelíti a tíz százalékot is. A szocialista politikus tehát úgy véli, az egykulcsos adó bevezetése miatt kettészakad a társadalom.

Katona ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsonyabb jövedelműek számára ígért, az  adóváltozások ellensúlyozását szolgáló tavalyi és idei bérkompenzáció a jövedelembe – így a nyugdíjalapba – nem számít bele, s azt a következő évben akár el is vehetik.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.