Elfogadta a választási kampány finanszírozásának új szabályairól szóló törvényt a parlament hétfőn. E szerint a 2014-es parlamenti választás előtt az egyéni képviselőjelöltek egymillió forintos állami támogatást kapnak, amit azonban nem készpénzben, hanem az államkincstár által kibocsátott kártyán bocsátanak a rendelkezésükre. Arról számla ellenében és kizárólag a saját kampányuk finanszírozása érdekében költhetnek, és a felhasznált összeggel utóbb el kell számolniuk.

Annak a jelöltnek pedig, aki a választókerületben nem szerzi meg az érvényes szavazatok legalább két százalékát, az egymillió forintot vissza kell fizetnie. Ezzel nyilván azoknak igyekeznek kedvét szegni, akik úgy gondolják, hogy könnyen összeszedik az induláshoz szükséges ötszáz ajánlót, azután az állam meg futhat a pénze után.

Változnak a pártok támogatásának szabályai is. Eddig összesen százmilliót kaptak, amit a jelöltek arányában osztottak szét, jövőre viszont azok a szervezetek, amelyek mind a 106 egyéni körzetben képesek saját emberüket indítani, csaknem hatszázmillió forintra számíthatnak. Azok is kapnak azonban 150 milliót, amelyek csak az országos lista állításához szükséges minimális feltételt képesek teljesíteni, vagyis: a fővárosban és kilenc megyében legalább 27 jelöltet állítanak. A pártoknak egyébként akkor sem kell a támogatást visszaadniuk, ha csúfos kudarcot szenvednek, s az országos listájukra nem szavaz senki.

Az új jogszabály szerint egy-egy jelölt a kampányra – az eddigi egymilliós limittel szemben – ötmillió forintot költhet. Korábban a pártok legfeljebb 386 jelölt után egy-egymilliót fordíthattak a kampányra, tehát 386 millió volt a határ, amit azonban nem tartott be senki. Jövőre azonban kisebb parlamentet választunk, ahol 199 mandátumot lehet elnyerni. Fejenként azonban ötmillióra nő a felhasználható keret, így a kampányra hivatalosan csaknem egymilliárdot lehet jövőre költeni. Ebből azok a pártok, amelyek minden választókerületben képesek indulni, csaknem hatszázmilliót kapnak az államtól, és ehhez jön még jelöltenként 93 millió, tehát az egymilliárdos keretből a büdzsé majdnem hétszázmilliót fedez.

Az eredeti javaslat szerint a választási évben a pártok nem kapták volna meg a működésükhöz biztosított állami támogatást. Vagyis: a nagyobbaknak – amelyek képesek lesznek minden körzetben egyéni jelöltet állítani – is be kellett volna érniük a kampánycélra biztosított nem egészen hétszázmillióval. Egy szocialista módosító javaslat alapján azonban bekerült a törvénybe, hogy a 2010-es választási eredmények alapján megállapított támogatást jövőre is folyósítják.

Ez egyébként nem jelentéktelen összeg, hiszen a Fidesz évente valamivel több mint egymilliárdot kap. Az MSZP nagyjából félmilliárd forintot tehet zsebre, míg a Jobbik 448 millióval jár jobban, s a KDNP is zsebre tehet 232 milliót. Kérdéses azonban, hogy mi lesz az LMP-nek járó majdnem 250 millióval, hiszen a párt kettészakadt, és az állami támogatás elvileg az egységes ökopártnak járna. Különben az MDF is nyer ezen körülbelül negyvenmillió forintot, miután a legutóbbi parlamenti választáson a támogatottsága meghaladta az egy százalékot.

A tegnap elfogadott törvény értelmében szigorodnak a pártok támogatásának szabályai is. Más államoktól, jogi személyektől, külföldiektől és névtelen adományozóktól egyetlen fillért sem fogadhatnak el a politikai szervezetek. Az ellenzék persze vitatja, hogy ez valóban segíti-e a transzparenciát, mert ahhoz a pártoknak ellenőrizhető kampányszámlát kellene nyitniuk. Azt is felvetik: már a választási ciklus elején konszenzust kellett volna kialakítani a párt- és kampányfinanszírozás kapcsán, s nem illik a szabályokat az utolsó pillanatban átalakítani.

A parlament arról is döntött – amit az ellenzék ugyancsak támadott –, hogy szeptember 1-jétől nem tartanak időközi parlamenti képviselő-választást. Abban viszont egyetértés van, hogy a választások átláthatóságát segíti, ha a Nemzeti Választási Iroda a honlapján naponta közzéteszi a névjegyzékkel, majd a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, köztük a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számát.