Patyi András NVB-elnök Teknős Miklós / Népszabadság

A választási irodáknak hivatalból kell intézkedniük, ha észlelik, hogy egy független jelölt vagy jelölő szervezet nem fizeti meg az ajánlóívek leadásának elmulasztása miatt kiszabott bírságot – jelentette ki kérdésünkre Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. A büntetést a mulasztást észlelő országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok szabják ki, és ha fellebbezés érkezik, azt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) bírálja el, végső jogorvoslati fórumként pedig a Kúria dönthet. Jelölő szervezetek esetében csak a pártvagyont foglalhatják le, mert a tartozásokért még a vezető tisztségviselők sem felelnek, így kérdéses, befolyik-e az eddig kiszabott 1,86 milliárd forint.

Egyes vélemények szerint a választási eljárási törvény lehetőséget biztosít a mérlegelésre, az NVI viszont úgy foglalt állást, hogy objektív felelősség áll fenn, nincs semmilyen lehetőség a kimentésre. Bizonyos azonban, hogy az utolsó szót a Kúria mondja majd ki, és már ezen a héten várható döntés e tárgyban.

Az ajánlóívekkel elsősorban a kisebb pártok maradtak adósak, és velük kapcsolatban merültek fel aggályok a jelöltajánlás jogszerűségével összefüggésben is. Az országos pártlisták nagy száma miatt megvizsgálná a többes ajánlások statisztikáját a NVB, és a testület múlt szombati ülésén –Litresits András MSZP-delegált javaslatára – kimutatást kért az NVI-től arról, hányan tettek többes ajánlást, illetve a több jelöltet ajánló választópolgárok hányszor írtak alá. A választási informatikai rendszer ilyen nyilvántartást azonban nem tartalmaz – közölte az iroda tájékoztatása alapján az NVB vasárnapi ülésén Patyi András, a testület elnöke. A választás lezárultát követően, az új választási rendszer értékelése során azonban szerinte „elvileg előállítható lesz” többféle statisztikai adatsor, és „nem kizárt”, hogy akkor újra előkerülhet a kérdés.

Pálffy Ilona kérdésünkre közölte: azt az iroda meg tudná állapítani, hogy hány személy ajánlott több jelöltet is, de ennek önmagában nincs értelme, hiszen a törvény lehetővé teszi a többes ajánlást. A rendszer arra viszont nem alkalmas – fogalmazott –, hogy kimutassák: egy-egy személy hány párt aláírásgyűjtő ívén szerepel. Az esetleges visszaéléseket pedig csak úgy lehetne kideríteni, ha az aláírásokat is összehasonlítanák – ma csak a személyazonosító jel alapján a személyes adatokat ellenőrzik –, de az elnök szerint kérdéses az is, mi lenne a viszonyítási alap. Ez egyébként olyan óriási feladat, amelynek elvégzéséhez jelentős informatikai fejlesztésekre lenne szükség, és kifejezett törvényi felhatalmazás nélkül erre az iroda nem költhet – hangsúlyozta az elnök, aki ezért azt javasolja, aki törvénysértésről tud, tegyen feljelentést.

Litresits András a választási bizottság ülésén hangsúlyozta: a testület történelmi felelőssége, hogy tisztázza, történtek-e jogsértések az ajánlások gyűjtése során. Sajnálatosnak tartja, hogy ezt a lehetőséget elszalasztották. Litresits lapunknak elmondta: egy vizsgálat során biztosan estek volna ki jelöltek és pártlisták is, ez azonban most a kormányoldalnak nem érdeke, vélhetőleg ezért nem forszírozták az ajánlóívek ellenőrzését. Szerinte a választások után az egész ügy érdektelenné válik, ha pedig valaki feljelentést tenne, évekig kellene várni az ítéletre.