Aki nem áll be a sorba, azzal nem tárgyal a BKV?
Abban többször is szerepel a „jelen megállapodást aláíró szakszervezetekkel kötött külön megállapodás alapján" fordulat, amiből Nemes azt a következtetést vonja le, hogy azok a szervezeteket, amelyek nem mentek bele a munkavállalók számára nem különösebben előnyös alkuba, a továbbiakban kizárják az egyeztetési folyamatból.
Különösen aggasztónak tarja, hogy az anyagban a következő is szerepel: ha a „2016. évben a társaság egyes tevékenysége vagy üzletága jogutódlással kiszervezésre kerül, a jogutódlásban érintett munkavállalóknál (...) a Munkáltató a jelen megállapodást aláíró szakszervezetekkel külön megállapodást köt a jogutódlás időpontját megelőzően".
Nemes valószínűsíti, hogy például a HÉV-ről lehet szó, és határozottan visszautasítja, hogy az átszervezéssel kapcsolatos egyeztetésekből egyes érdekképviselteket kihagyjanak. Álláspontja szerint ez sérti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény rendelkezéseit, és ha ez bekövetkezik, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulnak.
Hangsúlyozza: hátrányos megkülönböztetésnek minősül minden olyan rendelkezés, amelynek következményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt érdekképviselethez való tartozása, továbbá egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője okán kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül.
Tekintettel arra, hogy a BKV Zrt. önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatást végző szervezet – állítja –, az egyenlő bánásmód követelményének megtartására minden eljárása és intézkedése során fokozottan ügyelnie kell. Ezért kedden levelet küldött a cég elnök-vezérigazgatójának, amelyben a vélelmezett visszásságra hívta fel a figyelmet.
Az EKSZ elnöke emlékeztetett emellett arra, hogy tavaly júniusban megállapodtak arról: „a munkáltató vállalja, hogy 2015. december 31-ig elkészíti valamennyi munkakörre vonatkozóan a vállalati bértarifarendszer kidolgozását annak érdekében, hogy a 2016-os bérmegállapodás keretében a tárgyalófelek között egyezség jöhessen létre a rendszerhez képest elmaradt bérű munkavállalók bérének felzárkóztatási ütemezéséről".
Ez azonban nem történt meg – hangsúlyozza az érdekvédő –, bár a fővárosi közgyűlés is döntött erről. Így a szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy az idei évre dolgozónként kilátásba helyezett átlagosan nyolcezer forintnyi fizetésemelés felét bérfelzárkóztatásra fordítsák, hiszen bértarifa nélkül nem tudni, hogy kik a „rendszerhez képest elmaradt bérű munkavállalók".
Nemes ezért kéri az „Elnök-Vezérigazgató Urat, hogy szíveskedjen tájékoztatni arra vonatkozóan, hogy az EKSZ-t (...) és a 2016. februári megállapodást alá nem író érdekképviseleti szervezetet ki kívánja-e hagyni a továbbiakban a munkáltatóval történő tárgyalásokból". Választ vár emellett arra is, hogy a cég a 2015. június 10. napján aláírt megállapodást a BKV be kívánja-e tartani.