Akad még szabadlábon valaki a Pécsi Egyetem vezetőségéből?
Újabb embert vettek őrizetbe a Pécsi Tudományegyetem (PTE) gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügyben.
Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szóvivője csupán annyit árult el: nyomozati cselekményt hajtanak végre. Az MTI információi szerint ezúttal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési (DDRF) Zrt. vezérigazgatóját, Frey Tamást vették őrizetbe.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügyben eddig húsz embert gyanúsítottak meg.
A gyanúsítottak közül jelenleg tízen vannak előzetes letartóztatásban, további tíz ember eddig szabadlábon védekezhet.
Az NNI területi főosztályának dél-dunántúli régiója április óta folytat büntetőeljárást - a PTE gazdálkodásával kapcsolatban - bűnszövetségben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.
A nyomozó iroda munkatársai korábban mintegy húsz helyen tartottak házkutatást, több tárgyi bizonyítékot lefoglaltak.
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az egyetem számítógép vásárlásait vizsgálva vette őrizetbe I. Gábort, a PTE gazdasági főigazgatóját, S. Csabát, az intézet informatikai igazgatóját, V. Bálintot, a főigazgató tanácsadóját és P. Tamást az egyetem számítógép beszerzéseiért felelős ügyintézőt. Később további hat gyanúsítottat is őrizetbe vettek, közülük egy a múlt év végéig volt az egyetem dolgozója, hárman pedig számítógép forgalmazással foglalkozó cégek üzletkötői.
A tíz letartóztatottból kilenc gyanúsított előzetes letartóztatását október 2-ig hosszabbította meg a bíróság. Az ügyészség egy ember előzetes letartóztatásának meghosszabbítására nem tett indítványt, ő szabadlábon védekezhet.
Az NNI ugyan továbbra sem nyilatkozik az ügyről, ám annyi kiszivárgott, hogy az egyetem 2009-es gép- és program-beszerzéseit találták jogsértőnek. Állítólag az egyetem gyanúsított dolgozói kenőpénzt fogadtak el a közbeszerzést nyerő cégek üzletkötőitől. Több gépvásárlást is vizsgálnak, s a kenőpénz nagysága - az eddigi adatok alapján - esetenként 2 és 6 millió forint között mozgott.
A gyanúsítottak tagadják a bűncselekményt, vagy nem tesznek vallomást, információink szerint azonban az NNI titkosszolgálati eszközökkel - hangfelvételekkel - nehezen cáfolható bizonyítékokhoz jutott az ügyben. Az egyetemi dolgozókat bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják, ezért őket - ha a bíróság a jogsértést megállapítja - tíz év börtön fenyegeti, az üzletkötők esetében a bűnszövetség nem merül fel, így legfeljebb három év szabadságvesztéssel büntethetők.