Ezermilliárdos adócsomagról, illetve nagyjából ilyen mértékű adócsökkentésről, és cserében több százmilliárdos adóemelésről beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. (Összefoglalónk a rendkívüli ülésről: Gyurcsány: "életünk 2009-ben nehezebb lesz") A válságintézkedések részét képező elképzelések között talán a leginkább közkedvelt az élőmunkaterhek - remélhetőleg érdemi - csökkentése lenne. Kérdéses, ez általános, minden munkáltatóra kiterjedő csökkentést jelent-e, vagy a korábban ismertetett, sávos, néhány év alatt felfutó mérséklést? Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője szerint a mostani helyzetben az előbbi megoldással kellene élni, mivel a válság gyakorlatilag minden céget érint - még ha szektoronként eltérő mértékben is.

A járulékcsökkentés rövidtávon is pozitívan befolyásolhatja a vállalati döntéseket, elősegítheti a munkahelyek megtartását és némi gazdaságfehérítő hatással is lehetne számolni - mondja Oszkó Péter, a Deloitte elnöke. Jó lenne, ha ennek forrását nem más adók emeléséből, hanem a költségvetési kiadások csökkentéséből teremtené elő a kormány, ami viszont több időt vesz igénybe, mint ami most adott a válság miatt. Így Oszkó Péter - más adószakértőkkel egyetértésben - most racionális lépésnek tartja azt, hogy a járulék és a személyi jövedelemadó csökkentését részben az általános áfa-kulcs emelésével kompenzálják.

A magasabb áfa-kulcs - az élelmiszereket is magéban foglaló emeléssel számolva - egyszeri inflációs hatása százalékpontonként 0,6 százalékkal hoz magasabb átlagos árszintet abban az évben, amikor azt bevezetik - állítja Vámosi-Nagy Szabolcs. Kérdés, hogy a tegnap bejelentett 2,5-3 százalékos inflációs prognózisba mennyi fér bele?

Elképzelhető ugyanakkor, hogy a válsággal várható alacsony vásárlói kereslet miatt a kereskedők valószínűleg kevésbé érvényesíthetik majd áraikban a magasabb forgalmi adót, így annak egyszeri inflációnövelő hatása is kisebb lenne a normálisan várhatónál - mondja Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere.

Persze arra is számítani kell, hogy ha csökkenti a kormány, illetve a parlament a személyi jövedelemadót, akkor az érintett rétegeknél több pénz marad, tehát többet költhetnek majd, ami a forgalmi adó emelésének kereslet visszafogó hatását most jól ellensúlyozhatja.
Az egyáltalán nem derült ki a kormányfő beszédéből, hogy az szja-terhek csökkentését miként képzeli el a kormány: a 18 és 36 százalékos sávok közti jövedelemhatár eltolását jelenti-e ez (mint ahogy az ősz elején felmerült) vagy az adókulcsok mértékének, esetleg számának változtatását is. S a jövedelemadó terhelés szempontjából az is kulcsfontosságú kérdés, hogy hozzányúlnának-e az adójóváírás rendszeréhez? Voltaképpen a nominálisan járó szociális juttatások (a legnagyobb tétel a családi pótlék) bruttósításának és adókötelessé tételének a hatása is nagyban függ mindettől. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint, ha a bruttósítást a mai 18 százalékos kulcs és a mai 1,7 milliós sávhatás mellett hajtaná végre a kormány, akkor az az átlagosnál jobban keresők esetében csökkentené a családi pótlék valóban felhasználható összegét. Vagyis ez félmegoldás lenne ez esetben a tisztán rászorultsági elv és az alanyi jogú támogatási rendszer között.

Az egységes vagyonadónak újfent örülnének a szakértők, mivel az jóval közelebb vinné az adórendszert az igazságos közteherviseléshez. A kormányfő szavaiból annyit lehet kivenni, hogy a változások valószínűleg a jelenlegi vagyonadóztatást - tehát az önkormányzati bevételeket - is érintenék. Az érdemi vagyonadóztatás mellett szól, hogy a vagyont nehezebb eltitkolni, mint a jövedelmet. Ha sikerülne valóban jól működő vagyonadót bevezetni egy érdemi szja-csökkentés mellett, akkor azzal azok járnának jól, akik majdani adóköteles vagyonukat adózott jövedelemből vették, akik eltitkolt jövedelemből gazdagodtak, azoknál ez tehernövekedést jelenthet.

Kérdés persze, hogy ha ingatlanadóban gondolkozik a kabinet, akkor az adóalapot milyen technikával kívánják kiszámítani? Az Alkotmánybíróság ugyanis gyakorlatilag elkaszálta a luxusadónál kipróbált számított érték alapján való adóztatást, mivel az adóalanyok nem vitathatták érdemben a náluk megállapított adóalapot. A lehetőségekről azért most is van több elképzelés is. Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke változatlanul a hozadék-elvű adóztatás híve, ami több nyugat-európai államban bevált módszer. Vámosi-Nagy Szabolcs azonban úgy véli, a hazai négymillió ingatlan esetében továbbra is a számított érték lenne a megfelelő adóalap, csupán azt kellene biztosítani, hogy az ingatlantulajdonosok valóban vitathassák a hivatalosan megállapított értéket, ha tudják bizonyítani, hogy tulajdonuk nem ér annyit a piacon.

A miniszterelnök által elmondottakat tehát jó iránynak tartják a szakértők. Kérdés azonban, hogy mindezt mértékekkel, részletszabályokkal és mikor lépik, lépnék meg? Vámosi-Nagy Szabolcs szerint akár év közben is meg lehetne lépni az áfa-emelést, a járulékcsökkentést. A különadó megszüntetését a magánszemélyeknél a sávos adózás miatt csak visszamenőlegesen, január elsejétől, akárcsak az szja-csökkentést, ha az sáveltolást jelent. A vállalkozók különadóját viszont ugyanúgy ki lehetne vezeti év közben is, mint ahogy azt bevezették 2006 szeptemberében.

A szakértő ugyanakkor megjegyezte, szkeptikus a felsorolt újítások megvalósítását illetőek, tekintve az elmúlt évek permanensen meghirdetett és meghiúsult adóreformjait.