Melyik kamasz ne lenne meggyőződve arról, hogy gondolatvilága különbözik a többiekétől, és hogy ő biztosan rendelkezik legalább egy olyan képességgel, mely egy élesszemű, sokat látott mentor pártfogása alatt tökélyre fejleszthető? A gondosan kipingált gondolatmenetben a szakmai életút alakulásához nem is férhet több kétség: az egyedülálló tehetség felkaroltatik, a gyémánt néhány év alatt fényesre csiszoltatik, hogy élete végéig, s még azután is mindenki csodájára járjon.

És bár a káprázat néhány év alatt elmúlik és a felnőtt gyerek önképe hozzásimul a környezetéhez, akadnak olyanok, akiknek a fejében a tehetséggondozás fogalma a valóság talaján sem veszti el értelmét. Rosivall László, a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar Kórélettani Intézetének vezetője két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a társadalom azon csoportjában keresi meg a jó képességű, elszánt és tanulni vágyó fiatalokat, amelyet a legtöbb oktatásügyi döntéshozó messziről elkerül: így hozta létre a cigány orvosképzési programot. – Mintegy ötszáz éve élnek Európában cigányok. A társadalom szégyenletes hibája, hogy ennyi idő alatt sem segítette őket hozzá a felzárkózáshoz. A cigány-kérdés, nem a cigányok kérdése, hanem mindnyájunké, egész Európáé! Súlyos az adósságunk; tartozunk nekik: a mi felelősségünk, hogy ennyi idő után végre hathatósan segítsük egy erőteljes értelmiségi réteg kialakulását. – emlékeztet Rosivall, aki a céltalanságuk miatt kudarcra ítélt integrációs kezdeményezésekkel ellentétben gyakorlati érvek mentén valósította meg elképzelését. – Magyarországon több mint kétszáz családorvosi állás betöltetlen, miközben a cigányok egészségügyi mutatói messze elmaradnak az országos átlagtól; Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának például csak három százaléka éri meg a 65. életévét! Tehát cigány orvosokra, bábákra, ápolókra és mentősökre van szükség – mondja Rosivall. – Olyan értelmiségiekre, akik gyógyítanak, irányítanak, és akikre felnéznek az ott lakók, mert méltó példaként szolgálhatnak a közösség fiataljai számára – magyarázza.

A Cigány Orvosképzési programjának előkészítőjét 2011 februárjában hirdette meg először a Semmelweis Egyetemen azoknak a tehetséges és hátrányos helyzetű középiskolát végzett roma fiataloknak, akik orvosok szerettek volna lenni.

A tizenöt hétig tartó, 260 kontaktórás hétvégi kurzus hallgatói anatómiát, biofizikát, kémiát, biológiát, immunológiát és genetikát tanulnak: olyan tantárgyakat, amelyek nem feltétlenül részei a középiskolai tananyagnak, az „orvosira” viszont aligha lehet bejutni nélkülük.

Ám a program nem „csupán” egészségügyi dolgozókat szándékozik pályára állítani. A felvételi előkészítő képzés a beválogatott jelentkezők műveltségét kulturális, kultúrtörténeti és etikai ismeretekkel is bővíti, hiszen hosszútávon olyan cigány értelmiség kinevelése a cél, melynek tagjait szakmai tudásukon túl tájékozottságuk miatt is tiszteletben tart a környezetük.

A képzés és a szállás díját, a diákok útiköltségét, étkeztetését és a kulturális rendezvények belépőjegyeinek árát a program pályázati támogatásokból és más felajánlásokból az utolsó forintig átvállalja, Lébecolni viszont nem lehet: aki nem teljesíti a rendszeres számonkérés követelményeit, nem folytathatja az előkészítőt.

A program szervezői a sikeres egyetemi illetve főiskolai felvételi után sem engedik el a hallgatók kezét. Tanulmányaik alatt tutorok kísérik figyelemmel fejlődésüket, igény szerint korrepetálást kérhetnek, tankönyveiket pedig felajánlásokból finanszírozzák.  

Infó:

A képzésre motivációs levél  és önéletrajz beküldésével és a program honlapjáról letölthető űrlap kitöltésével lehet jelentkezni.

További információk: http://cigany-orvoskepzes.eu