Adókivetési jogot kap a főváros a kormánytól
A kormány minél előbb szeretne kivonulni a fővárosi közösségi közlekedés ad hoc jellegű, előre nem tervezhető finanszírozásából, és azt összes gondjával együtt átadja a fővárosnak. Már jövőre 10 milliárddal csökkentik a cégnek juttatandó – jelenleg 32 milliárdos – normatívát. Igaz, az idei támogatásból se látott még egy fillért se a főváros. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatára még tavaly decemberben zárolták a pénzt, ami különösen nehéz helyzetbe hozta a 63 milliárdos lejáró hitelállomány alatt görnyedező fővárosi önkormányzatot. A városvezetés végül egy úgynevezett "stand still" megállapodással június végére tolta ki a visszafizetési, illetve a refinanszírozási szerződések megkötésének határnapját.
A bankok számos feltételt szabtak a törlesztőrészletek felfüggesztését is tartalmazó moratóriumért cserébe. Így a normatíva zárolásának feloldását, a BKV finanszírozásának hosszú távon is kiszámítható modelljének kidolgozását, illetve az új közszolgáltatási szerződés megkötését. A normatíva zárolását a mai kormányülésen oldhatják. A finanszírozási megállapodást az előzetes hírek szerint szintén ma tárgyalja a kormány és a Fővárosi Közgyűlés is. Ha a tervezetet mindkét oldalon jóváhagyják, akkor ezzel – a városvezetés reményei szerint – megoldódhat a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozása.
A reményt természetesen nem az állami támogatás fokozatos, ám igen nagy lépésekben és viszonylag gyorsan –négy-öt év alatti – teljes elvonása táplálja, hanem a fővárosnak biztosított adókivetési jog. Tarlós István elé már számos korábban létező, de azóta megszűnt sarc lehetőségét hordták gazdasági tanácsadói. Így visszahozhatnák a szórakozóhelyek belépőjegyeire 1935-ben kivetett vigalmi adót, a biztosítóktól beszedendő tűzoltási járulékot, az ingatlanfejlesztők által fizetendő „Betterment tax”-et, a luxusadó helyett az ingatlantulajdonosokat terhelő vagyonnövekedési adót. Ezek már szerepeltek a főváros kétéves gazdasági tervében.
A magánszemélyeket sújtó adók mellé jövő nyárra felsorakozik a dugódíj is, amelynek részleges formában való bevezetésére a főváros ezzel a megállapodással ígéretet tesz. (A személyforgalmi behajtási díj bevezetését egyébként a 4-es metró uniós támogatási szerződése is tartalmazza, így emiatt sem halogatható tovább.) A főváros gazdasági pozícióit erősíti a közműszolgáltatókra kivetendő speciális adó, amelynek bevételét a főváros a közösségi közlekedés működtetésére fordíthatja.
A kormány a fentiek mellett vállalja, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat a fővárosi járműbeszerzésekre fordítja, segíti az elektronikus jegyrendszer bevezetését, a dugódíj bevezetéséhez szükséges infrastruktúra részleges kiépítését, illetve az utazási kedvezmények ellentételezését. Mindezért cserébe elvárja, hogy a főváros, a kerületek és az agglomerációs települések minden erőfeszítést tegyenek meg a budapesti közösségi közlekedés kívánt állapotba kerüléséért, illetve zökkenőmentes működtetéséért. Ennek érdekében a kormány konkrét és érdemi szerepvállalást vár a kerületektől és a Budapest környéki településektől a fővárosi tömegközlekedés finanszírozásában.
Budapest a megállapodásban ígéretet tesz a hatékony és költségkímélő működtetésre, a külső szolgáltatók bevonására, a járműállomány fejlesztését saját forrásból is, az inflációt figyelembe vevő tarifapolitikát, az elektronikus jegyrendszer és a dugódíj mielőbbi bevezetését és legfőként a közösségi közlekedés saját forrásokból történő működtetését már középtávon.
A kormány egyúttal vállalja a normatíva időarányos kifizetését, illetve a fennmaradó rész havi részletekben való utalását, valamint az 1+1 forint elvéhez igazodó állami támogatást.
A Fővárosi Közgyűlés éles hangú vita után délelőtt megszavazta a háttérmegállapodást, de csak a fideszes képviselők támogatták az előterjesztést. Az ellenzék nem.
Tüttő Kata (MSZP) hoszasan sorolta konkrétumokra vonatkozó kérdéseit, de ezekre a vita végén sem kapott választ. Ezek nélkül használhatatlannak és elnagyoltnak minősítette az előterjesztést, amelyből egyáltalán nem derül ki, hogy miból is finanszírozza majd a főváros a közösségi közlekedést az állam kivonulása után.
Hanzély Ákos (LMP) erősen féloldalasnak nevezte a megállapodás tervezetét, amelyben elsősorban a kormány diktátumai érvényesülnek. A főváros erős vállalásokat tesz, ám cserébe nem kap többet bizonytalan és konkrét tartalom nélküli ígérgetésnél.
A Jobbik a dugódíj bevezetése, illetve a jegyárak várható emelése miatt utasította vissza a megállapodást.
György István főpolgármester-helyettes a vita végén elismerte: a megállapodást az elkövetkező hetekben kell valós tartalommal megtölteni. Tarlós István meg csupán annyit mondott: ennél jobbat nem lehetett elérni.
A főváros patthelyzetben volt: a kormány a fenti megállapodás elfogadásához kötötte a normatíva zárolásának feloldását, márpedig erre a pénzre nagy szükség van.
TArlós IStván délután bejelentette: a kormány változatlanul elfogadta a megállapodás tervezetét.
