Áder két törvényt is visszaküldött
A köztársasági elnök az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő törvénycsomagot és az egyházügyi törvény módosítását küldte vissza megfontolásra a képviselőknek. Előbbiben azt kifogásolta, hogy a médiahatóság elnökhelyettese rendeletalkotási jogot kapott, utóbbi pedig véleménye szerint jogbizonytalanságot okoz.
Az Országgyűlés mindkettőt múlt szerdán fogadta el. Az alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag - a médiatörvényen változtatva - lehetőséget adott arra, hogy a médiahatóság elnökhelyettese rendeletet alkosson. Az államfő ezt kifogásolta.
Az egyházügyi törvény módosításával kapcsolatban Áder János megállapította, hogy az egyházak nyilvántartására vonatkozó rendelkezések jogbizonytalansághoz vezetnek.
A köztársasági elnök Kövér László házelnöknek írt levelében azt kérte, a parlament mindkét törvényt észrevételei alapos megfontolása után fogadja el újra.
Áder a HVG.hu szerint azt sérelmezte, hogy az új rendelkezés szerint a médiahatóság elnökhelyettese akkor is kiadhat rendeleteket, ha az elnök maga erre nem hatalmazta fel, a szabályozás pedig í köztársasági elnök szerint "így bizonytalanná és ellentmondásossá válik, csorbítva ezzel az Alaptörvény jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét".
A kormányzat áprilisban – részben a négyszer módosított alaptörvényben történt változások, főként azonban az alkotmánybírósági elutasítás miatt – rukkolt elő az egyházi törvény legújabb változatával. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma indoklása szerint az teljes körűen biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, egyúttal kiküszöböli az 1990-es, egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, amelyek visszaélésekre adtak alkalmat. Az MSZP ezzel szemben állítja, hogy a javaslat nem orvosolja az alapbajt: azt, hogy a bíróság helyett a „kétharmad politikusai” döntik el, melyik vallási szervezet lehet bevett egyház.
„Az Orbán-kormány a szokásos cinizmussal nem az alkotmányellenes helyzeten változtatott, hanem az alkotmányt változtatta meg: beemelte az alaptörvénybe a politika pallosjogát az egyházak felett” – tiltakoztak a parlament vallásügyi bizottságának szocialista tagjai, Lendvai Ildikó és Nyakó István. Az Alkotmánybíróság, amikor idén februárban másodszor is megsemmisítette az egyházi törvény több alapvető rendelkezését, úgy ítélte meg: sérti az alaptörvényt, hogy az egyházi státusuktól megfosztott vallási közösségek nem kapnak hivatalos indoklást az elutasítás okairól.
Ráadásul jogorvoslati lehetőségük sincs. Az alkotmányos kifogások között szerepelt az is, hogy Európában kirívó módon „politikai alapon” az Országgyűlés dönt az egyházak elismeréséről. A mostani kormányzati előterjesztés szerint az a közösség válhat úgynevezett bevett egyházzá, amelyik legalább százéves „nemzetközi működést” tud felmutatni, vagy legalább húsz éve szervezett formában létezik Magyarországon, és taglétszáma eléri a hazai népesség 0,1 százalékát (ami durván tízezer embert jelent).
A többi közösség, amelyik elismerten vallási tevékenységet végez, de nem felel meg a kritériumoknak, vallási szervezetként folytathatja. Karsai Dániel alkotmányjogász több kisegyház képviseletét is ellátja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság előtt. Elmondása szerint a Fidesz–KDNP előző elképzeléseihez képest az egyháznak nem minősülő vallási szervezetek hitéleti lehetőségei valóban bővülnek majd – csakhogy ezzel nagyjából végére is értünk a pozitívumok felsorolásának. Az egyházak elismeréséről végső soron továbbra is az Országgyűlés dönt, és formailag hiába fellebbezhetnek az elutasító döntés ellen az Alkotmánybíróságnál, nem látszanak azok az eljárásjogi szabályok, amelyek alapján felül lehetne bírálni a parlamentet.
