Áder kiírta a választásokat, de csak a bejelentés napja meglepő
„Élve az alaptörvényben a köztársasági elnökre ruházott jogokkal és kötelezettségekkel, a mai napon meghozott elnöki határozatommal az országgyűlési választás időpontját 2014. április 6. napjára tűzöm ki” – tudatta Áder János döntését szombat délután sajtóközleményben a Köztársasági Elnöki Hivatal. Ezzel nagy meglepetést nem okoztak, hiszen kormánypárti politikusok korábban néhányszor elszólták magukat, s már hetekkel korábban jelezték: április első vasárnapján voksolunk.
Miért április, és erről miért szombaton kellett dönteni?
A szavazás napját az államfőnek a tervezett időpont előtt legalább hetven, de legfeljebb kilencven nappal kell bejelentenie, így első alkalommal január 7-én nyílt meg számára a lehetőség, hogy az elnöki határozatot meghozza. Ha a legutolsó lehetséges pillanatot választja, még nagyjából egy hetet várhatott volna.
„Magyarország polgárainak jogos elvárása, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra. Ezt a szempontot tiszteletreméltó elődeim is fontosnak tartották, amikor kiírták a választások időpontját” – ezzel indokolja Áder, miért április 6-a, tehát a parlamenti választás lehető legkorábbi időpontja mellett döntött (a szavazást négyévente április vagy május hónapban kell megtartani).
Szerinte az ország érdeke azt is követeli, hogy „politikai nemzetünk tagjaitól a 2014-ben felhatalmazást kapó új országgyűlés mielőbb megalakulhasson, és az új kormány mielőbb munkához láthasson”, ugyanakkor semmi ne hátráltassa az uniós fejlesztési források minél gyorsabb felhasználását.
A választások időpontjának meghatározásakor Áder arra is figyelemmel volt, hogy „a húsvéti ünnepek lehetőleg már olyan békés és nyugodt keretek között telhessenek, ami mindannyiunk személyes és közös reménye, jogos óhajtása”, és azt ne zavarja meg „a politikai pártok versengésével szükségszerűen együtt járó zajos kampányidőszak”.
Ha úgy tetszik, ezzel magyarázatot adott arra, miért nem az EP-képviselők választásával egy időben – tehát május 25-én – kell megrendezni a magyar országgyűlési képviselő-választást. Igaz, ebből az is következik, hogy a pártok május végéig – ha később esetleg kisebb intenzitással is – folyamatosan kampányolni fognak, vélhetően húsvét környékén is. Másfelől a két választás nagyjából dupla költséggel jár: ötmilliárd helyett tízmilliárd körüli lesz a számla.
Azt viszont legfeljebb találgatni lehet, mi indokolta, hogy az államfő éppen szombat délután hozta nyilvánosságra a már nyilván jóval korábban meghozott döntést. A szokatlan időzítés – eddig munkaszüneti napon egyetlen elődje sem tett ilyen bejelentést – magyarázata lehet, hogy a paksi atomerőmű bővítése érdekében született, heves belpolitikai csatározásokat kiváltó moszkvai egyezségről akarta némileg elterelni a figyelmet.
Csak két hét marad a támogató ajánlások gyűjtésére
A választás napjának kitűzése még nem jelenti azt, hogy hivatalosan megkezdődött a kampányidőszak, az ugyanis a szavazást megelőző ötvenedig napon, tehát február derekán indul. Addig a pártok és a jelöltek ugyan bejelenthetik részvételi szándékukat, de a választási eljárási törvény szerinti kampánytevékenységet – legalábbis hivatalosan – nem kezdhetik meg. Tehát nem tarthatnak választási gyűlést, nem helyezhetnek ki választási plakátot és nem terjeszthetnek szórólapokat sem.
Az ötvennapos hivatalos kampányidőszakban – egészen a szavazást megelőző napig – viszont szinte szabad a vásár: az írott és az internetes sajtóban mindenki annyit hirdet, annyi óriásplakátot rendelhet meg, annyi szórólapot dobálhat a postaládákba, annyi választót kereshet meg akár a lakásán is, amennyit csak bír. Egyetlen korlát a jelöltenként ötmilliós plafon, tehát egy olyan pártnak, amely minden egyéni körzetben indul és országos listát is állít, nagyjából egymilliárdból kell kijönnie (ebből hétszázmillió az állami támogatás lesz). Hogy ezt a korábbinál hatékonyabban lehet-e ellenőrizni, az új szabályok szerint is erősen kérdéses.
Az egyéni jelöltek és az országos listát állító pártok hivatalos nyilvántartásba vételére viszont csak később lesz lehetőség. Ehhez ugyanis az egyéni indulóknak össze kell szedniük legalább ötszáz támogató aláírást, de az ajánlóíveket a választási irodák csak a voksolás előtt 48 nappal adják át. A választási eljárási törvény szerint az egyéni jelölteket a szavazást megelőző 34. napig lehet bejelenteni, tehát aláírásgyűjtésre alig két hét áll rendelkezésre.
Ha összegyűlt az ötszáz aláírás, a választási iroda három nap alatt dönt a nyilvántartásba vételről, s amelyik párt legalább 27 egyéni körzetben indul, már állíthat országos listát, amiről további három nap alatt határoznak.
A közmédia a kampányban az igen szoros határidők miatt legfeljebb az utolsó harminc napban vehet majd részt, mert csupán addigra derül ki biztosan, hogy az egyes körzetekben kik indulnak, s mely szervezeteknek lesz országos listája. Ez a politikai reklámok szempontjából elengedhetetlen: a közmédiának a listát állító pártok kampányhirdetéseit egyenlő feltételekkel és térítésmentesen közzé kell tennie, de ez kizárólag akkor kezdődhet meg, ha a jelölt- és így a listaállítás véglegesen lezárul. E nélkül nem lehet ugyanis elosztani a számukra biztosított összesen 470 műsorpercet.
Egyébként ha akarnak, a kereskedelmi tévék és rádiók is sugározhatnak politikai reklámokat. Csakhogy ezt kizárólag ingyen és a pártok számára egyenlő feltételek mellett tehetik meg. Így kérdéses, hogy a piaci alapon működő médiumok adnak-e térítésmentesen adásidőt kampánycélokra.
Egy forduló, kisebb parlament, a győztest támogató rendszer
A 2014-es parlamenti választásokat a korábbiaktól lényegesen eltérő szabályok szerint rendezik meg. A korábban 386 fős helyett 199 fős országgyűlés alakul, amelybe 106 egyéni körzetben közvetlenül választunk jelöltet. Egyetlen forduló lesz, és az nyeri a mandátumot, akire a legtöbben voksolnak. Ugyanakkor megszűnnek a területi listák, voksolhatunk viszont az országos listára, ahonnan összesen 93 mandátum nyerhető el.
A választók dolga így tulajdonképpen egyszerűbbé válik, hiszen csak egy alkalommal kell a szavazóköröket felkeresni, ahol mindenki a korábban megszokott két szavazólapot kapja: az egyiken az egyéni képviselőjelöltre, a másikon a pártlistákra lehet szavazni.
Újdonság, hogy az idén szavazhatnak a határon túli magyarok is: a pártok országos listájára valamennyi állampolgár szavazhat, ha előzetesen szavazóként regisztrál. A jelenlegi becslések szerint ők kétszázezren lehetnek majd, és valószínűleg egy-két mandátum sorsába szólhatnak bele.
Az ördög egyébként a részletekben rejlik: az új rendszer a korábbinál is aránytalanabbá válik, így a Fidesz a jelenlegi támogatottsága mellett akár háromnegyedes többséget szerezhet. Az pedig, hogy az egyéni jelöltekre csak egy fordulóban voksolhatunk, az ellenzéket hozta szinte lehetetlen helyzetbe, mert már a választás előtt meg kellett egyezniük egymással, míg korábban az első fordulóban szerzett támogatottság ismeretében köthettek alkalmi választási koalíciót.
