Áder kiesett, így Handó Tünde esélyes nagyhatalmú főbírónak?
"Hírlapi kacsa" - immár sokadszorra minősítette így Áder János egy sajtótájékoztatón azt az újságírói felvetést, hogy a neve szóba került az igazságszolgáltatás reform keretében megalakuló Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöki tisztére. A fideszes EP-képviselő, de a sajtótájékoztatón rajta kívül részt vevő Navarcsics Tibor igazságügyi miniszternek, miniszterelnök-helyettesnek, illetve Lázár János Fidesz-frakcióvezetőnek sem volt tudomása ilyen elképzelésről.
Áder János felhívta a figyelmet, hogy a vonatkozó törvényjavaslat szerint a köztársasági elnöknek decemberben kell megneveznie a jelöltet, mégpedig a bírói karból, s jómaga ennek a kritériumnak nem felel meg – jegyezte meg a brüsszeli fideszes EP-képviselő. "Módosító indítványokat szoktunk benyújtani" – tréfálkozott Lázár János. A Fidesz-frakcióvezető munkatársunk kérdésére, miszerint Baka András a Legfelsőbb Bíróság helyett létrejövő Kúria elnöke maradhat-e januártól, mindössze annyit mondott, "a köztársasági elnök úr tesz jelölést".
Egyelőre tehát nem lehet tudni, ki lesz a "főbíró", legalábbis hivatalos jelölt nincs. Lapunk korábban kormányzati forrásokból úgy értesült: Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke lehet esélyes az OBH élére, "ha Áder kiesik". (Vannak fideszes képviselők, akik azért tartanák aggályosnak a kinevezését, mert Handó Tünde Szájer József felesége.)
Hol szorít a cipő ?
A T. Ház holnap kezdi meg az igazságszolgáltatási reformhoz kapcsolódó, a bíróságokról, és az ügyészségekről szóló négy törvényjavaslat tárgyalását. A sajtótájékoztatón Áder János – aki Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére Navracsics Tiborral közösen koordinálta az igazsászolgáltatási reform koncepciójának kidolgozását – konkrét bejelentéseket is tett. Elmondása szerint a szakmai szervezetekkel folytatott tárgyalása során kiderült, "hol szorít a cípő"; a nagy ügyhátralékkal küzdő központi igazságszolgáltatási régió, vagyis Budapest és Pest megye problémáját orvosolnák azzal, hogy létrejön egy új kerületi bíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság tehermentesítése érdekében, ez a X., a XIV., a XVI., és a XII. kerületet érinti. Ez 25 százalékos tehercsökkenést jelentene – hangoztatta.
Emellett – közölte Áder János –, a kormány támogatja a Pest Megyei Bíróság épületének a felújítását, illetve adott esetben új épületbe költöztetését. Ezen kívül, tekintettel arra, hogy nagyon sok olyan "mega"-ügyet kell tárgyalni a bíráknak, sok-sok adminisztratív teherrel, melyek a munkaidejük 50 százalékát is elviszi, egyrészt 200 fővel nő a bírósági ügyintézők és 180 fővel a bírósági titkárok száma, emellett a mozgó bírói státusz pótlékához szükséges forrást is megteremtik. De a tervek szerint 20 új ügyészi státuszt is létesítenek.
További változást jelent, hogy az úgynevezett címpótlék adományozása révén a hosszú ideig helyi bíróságokon dolgozó bírák jövedelme is emelkedhet. A változások sorához tartozik, hogy a jövőben a bírák a 13. havi juttatást nem egy összegben kapnák meg, hanem 2012 januárjától 12 hónapra lebontva, azaz a 13. havi juttatás teljes összege az alapbérbe kerül. Az ügyészek esetén is terveznek bérfelzárkóztatást, mégpedig úgy, hogy a javadalmazásuk az azonos szinten dolgozó, azonos szolgálati idővel rendelkező bírák fizetésének feleljen meg.
Baka kontra Áder
A sajtótájékoztatón munkatársunk kérdésére Áder János – a bírói szakmai szervezetek véleményére is hivatkozva – visszautasította Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének azt a Hír Tv-ben (is) megfogalmazott állítását, miszerint az OBH leendő elnöke a jogosítványait illetően olyan lesz, mint a szocialista rendszerben volt a nagyhatalmú főbíró.
Az EP-képviselő magyarázata szerint eddig a Legfelsőbb Bíróság elnöke az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke is volt egyúttal, "ezért is furcsállja Baka András kritikáját" – jegyezte meg. Hiszen lényegében nem történt más, mint azt a jogosítványt, ami a kezében van, szétválasztották – állította Áder János, elmagyarázva: a Kúria elnöke a szakmai irányításért felel, a jogegységi eljárásért, míg az OBH elnöke a másik oldalon a döntések gyors megszületéséért, létszámgazdálkodásért, (bírák kinevezésésért és leváltásáért is – a szerk.), pályázati rendszerekért, bírák képzéséért, "ezért kell a posztra operatív-menedzser szemléletű vezető". Áder János a sajtótájékoztatón arról is említést tett, hogy a koncepció kidolgozásakor beszélt bírákkal, volt OIT-tagokkal is, akik azt mondták neki, hogy azon problémák között, amelyeket meg kell változtatni, szerepel az is: helyi lobbiérdekek befolyásolják a bírósági döntéseket olykor.
Mindenesetre a holnapi parlamenti vitára Baka András olyan észrevételekkel készül – az OIT hivatalához eddig érkezett, "bírótársai és vezetőtársai véleményét is tükröző" kifogások alapján –, amelyek határozottan bírálják az Áder János és Navracsics Tibor nevével fémjelzett tervezetet. Így az Orbán-kabinet által jövőre megszüntetésre ítélt OIT helyébe kerülő Országos Bírói Hivatal elnökének túlzott, míg a Legfelső Bíróság utódaként létrejövő Kúria vezetésének lényegében marginális jogköreit.
Navracsics: "nyilván lesznek sanda gyanúsítgatások"
Az igazságügyi reform jogi kereteit szolgáló jogszabályok esetén a cél: meg kell őrizni a bíróságok és az ügyészségek függetlenségét, hogy hatalmi és pártpolitikai befolyástól mentesen működjenek. Ma a bíróságok és ügyszségek függetlensége alapvető érték és érdek - hangoztatta Navracsics Tibor, hozzátéve, az ezt célzó törvényjavaslatok parlamenti tárgyalásakor nyilván lesznek "sanda politikai gyanúsítgatások", de ezen intézmények függetlenségét nem fenyegeti a politika részéről veszély.
Lázár János azt tette hozzá, hogy a Fidesz-frakció olyan koncepciót kért Áder Jánostól, mely függetlenné teszi az igazságszolgáltatási rendszert, és hogy a választók ügyeit gyorsan intézzék.