Az államfő úgy fogalmazott, hogy Mindszenty Józsefre úgy kell emlékeznünk, "mint ahogy a legkedvesebb tanítónkra szoktunk emlékezni, akinek sokat köszönhetünk, és aki nagy hatással volt a sorsunk alakulására". Hozzátette: bízik abban, hogy a legendás hercegprímás bátorsága, szabadságszeretete, életműve "nemcsak történelmi, hanem kulturális emlékezetünknek is magától értetődő részévé válik", jelentősége pedig más nagyjainkhoz hasonlóan "minden iskolázott magyar ember számára ismertté válik".

Felidézte, hogy Mindszenty (Pehm Józsefként) másfél évvel pappá szentelése után került Zalaegerszegre, ahol 27 éven át, egészen 1944 márciusáig szolgált. Kitért arra, hogy a tanácsköztársaság, később a nyilasok, majd a kommunisták börtönét is megjárta, s az 1919-es tapasztalatai alapján vonta le a tanulságot, hogy "a bolsevistáknak hinni nem lehet". Személyes tapasztalatai és olvasmányai alapján alakította ki szilárd erkölcsi érzékét, megalkuvást nem tűrő kommunizmusellenességét.

"Mindszentyről középiskolás korunkban csak annyit mondtak, hogy ő volt a klerikális reakció híve, a nép ellensége", de születésének 120. évfordulóján arról is szólni kell, hogy mi mindent tett Zalaegerszegen 27 éven át. Megszervezte a városi szegénygondozást, a kórházi, fogházi és vasúti missziót, a szegény diákoknak ingyenes lakást és ellátást biztosított a jómódú hívek bevonásával, a szegény sorsú öregek számára otthont hozott létre, aktív szerepet vállalt a leginkább támogatásra szoruló néprétegeknek szánt "oncsaházak" építésében és kiutalásában - sorolta az államfő.

Áder János úgy fogalmazott: tartozunk Mindszentynek, aki a XX. századi magyar történelem egyik legkiválóbb alakja volt, de ennek ellenére méltatlanul keveset tudunk róla. "Ma is követendő példát mutat számunkra a cselekvő keresztényi szeretetből, a türelemből, az alázatból, a szabadság melletti kiállásból, és az emberi méltóság feltétlen tiszteletéből" - közölte.

A köztársasági elnök Konkoly István püspökkel és Magyar Gergely ferences tartományfőnökkel közösen nyitotta meg ünnepi szentmise után a Mindszenty 120 című zalaegerszegi kiállítást. A tárlatot a 85 évvel ezelőtt, az éppen a későbbi hercegprímás kezdeményezésére épült Jézus Szíve ferences templom toronyszobájában rendezték be. Magyar Gergely, az avató alkalmából mondott beszédében utalt is rá: a plébános, a későbbi bíboros hívta a rend tagjait Zalaegerszegre, s a szerzeteseket nem riválisoknak, hanem munkatársaknak tekintette.

A kiállításon a ferencesek bemutatják Mindszenty József zalaegerszegi tevékenységét, valamint üldöztetésének, fogságának és emigrációjának eseményeit. Az anyagok magángyűjtésből, a kútvölgyi Mindszenty-emlékszobából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumból és a Zala Megyei Levéltárból származnak. Látható egyebek mellett a bíboros zalaegerszegi miseruhája, kéziratos dokumentumok és az amerikai nagykövetségen használt térdeplője is.