Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg Péterfalvi Attilát, hogy az alkotmányügyi bizottság szerdán javasolta: Magyarországról ne, csak a határon túlról lehessen levélben regisztrálni. Péterfalvi Attila felidézte, hogy már korábban eljuttatta a választási irodának a regisztráció adatvédelmi kérdéseiről kialakított véleményét. Eszerint ha lehetőség lenne Magyarországról levélben regisztrálni a választásokra, az felvetné például a hitelesség kérdését, vagyis hogy valóban az érintett töltötte-e ki a nyilatkozatot, valóban ő adta-e postára. Ezekre a kérdésekre viszont a kormánypárt választási eljárási törvényjavaslata nem adott választ - hívta fel a figyelmet.

Emellett az információszabadságról szóló jogszabály által megkövetelt adatbiztonság területén is problémák merülhetnének fel - folytatta -, hiszen könnyen elveszhet a regisztrációt tartalmazó postai küldemény, és így az állampolgár nem vehet részt a szavazáson, továbbá a levél akár illetéktelenek kezébe is kerülhet, veszélybe sodorva ezzel a személyes adatokat. A hitelesség feltételéhez hasonlóan ezekre a felvetésekre sem adott garanciális választ az indítvány - mondta az adatvédelmi hatóság elnöke.

A szerdán benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat azt mutatja, hogy a kormánypártok végül nem a garanciális szabályok beépítése, hanem a levél útján való regisztráció elvetése mellett döntöttek - értékelte Péterfalvi Attila. Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet azokkal, akiknek nincs magyarországi lakhelyük - ők ugyanis a tervek szerint levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe -, az elnök azt mondta: az adatvédelem az ő esetükben is alapvető fontosságú kérdés, de ebben az esetben kulcsszerephez juthatnak a követségek, konzulátusok, amelyek biztosítékot jelenthetnek a hitelesség és az adatbiztonság szempontjából.

A parlament alkotmányügyi bizottsága szerdán nyújtott be a már a Ház előtt fekvő alaptörvény-módosítási javaslathoz egy indítványt, amelyben azt kezdeményezte: az alkotmány ne csak lehetővé tegye az előzetes regisztráció bevezetését, hanem annak alapvető szabályait is tartalmazza. Így alkotmányos szinten szabályozhatják a névjegyzékbevétel kérelmezésének határidejét és módját, rögzítve, hogy Magyarországról nem, csak a határon túlról lehet levélben feliratkozni.

A javaslat alapján a választójog csak előzetes regisztrációt követően gyakorolható. A magyarországi lakóhellyel rendelkezők személyesen vagy elektronikus úton iratkozhatnak fel - tartalmazza az előterjesztés. A kormánypártok választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslata emellett a levélben történő regisztrációra is lehetőséget adott volna a Magyarországon élőknek - igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében -, ám a bizottsági indítványban ez a lehetőség már nem szerepel. Az MTI korábbi információi szerint ez a megoldás összefüggésben van azzal, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke aggályait jelezte a kormányoldal felé az ügyben.A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit módosító javaslat értelmében.