A botrányos ügy. Egy húszmilliós alaptőkével létrehozott magáncég a jelek szerint az állami szféra szinte minden fontos területén - a titkosszolgálatnál, a rendőrségnél, az APEH-nél, a vámhatóságnál - kapcsolatokat tudott kiépíteni. A gyanú szerint az UD Vagyonvédelmi Zrt. emberei híváslistákat szereztek meg, levelezőrendszert törtek fel, kémszoftvert telepítettek a titkosszolgálat, illetve a kormányzati gerinchálózathoz kapcsolódó több hivatal szerverére.

Egy lehallgatott beszélgetés szerint képesek voltak a Mol dolgozóinak "teljes körű telefon- és e-mail-ellenőrzésére". A technikai színvonalat jellemzi, hogy a cégnél lefoglalt számítógépek adattartalmának ellenőrzésére a rendőrség nem volt képes, azt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra bízták. Ott sem boldogultak, ezért speciális eszközöket kellett beszerezni.

A lehallgatott és kiszivárgott hangfelvételek szerint az UD egyik tulajdonosa maga tárgyalt egy ügyvédi iroda titkosszolgálati eszközökkel való megfigyeléséről.

Politikusok is érintettek lehetnek. A vállalkozás vezetőinek telefonját a tikos adatgyűjtés miatt hosszú hónapokig lehallgatták. Demeter Ervin és Kövér László, két fideszes nemzetbiztonsági szakpolitikus gyakran bukkant fel a vonal túloldalán. Megrendeléseket adtak például Bajnai Gordon gazdasági miniszter, Keller László pénzügyi államtitkár, Laborc Sándor NBH-főigazgatóra vonatkozó információk beszerzésére. Ami legalább ilyen súlyos: az MDF elnöke, Dávid Ibolya ellen kompromittáló adatok gyűjtésére kapott megbízást
a cég.

A két fideszes politikus a nemzetbiztonsági bizottság tagja. Vagyis: ha szorosnak tűnő kapcsolatban állnak olyan személyekkel, akik felkeltették a titkosszolgálat figyelmét, az önmagában nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Az ügy botrányos kezelése. Az ügy kezelése mindazonáltal súlyos aggályokat vet fel. Általánosan elfogadott jogértelmezés szerint, ha képviselő is a megfigyeltek közé kerül egy titkosszolgálati akció során, erről őt tájékoztatni kell. Amennyiben ezt nem tehetik meg, mert maga is gyanúba keveredett, a történtekről a nemzetbiztonsági bizottság előtt kell beszámolni. Pikáns helyzet, ha éppen a testület tagjáról van szó, mert ebben az esetben az érintettet nyilván ki kell hagyni. Akárhogy is, a tájékoztatás elmaradt.

Különös, ahogyan az UD Zrt. ellen folyt titkos nyomozásban keletkezett dokumentumok titkosságát feloldották. Ehhez az NBH főigazgatójának joga volt, ám máskor a kevésbé érzékeny adatokra is jobban vigyáznak. A Dávid Ibolya ellen tervezett akcióról szóló hangfelvételt ráadásul az MDF-es tisztújítás előtt szivárogtatták ki.

Az ellenzék legütősebb érve, hogy a titkos nyomozás során szerzett információkat, amenynyiben azok nem függenek öszsze az alapüggyel, meg kell semmisíteni. Vagyis a szemétkosárban a helyük azoknak a felvételeknek, amelyeken Demeter vagy Kövér személyes találkozókat beszél meg az UD Zrt. lehallgatott vezeitővel, vagy tanácsokat kér tőlük.