Péterfalvi Attilának írt levelében Harangozó kifejtette: álláspontja szerint a migrációügyi nemzeti konzultációs kérdőív kérdéseinek megválaszolása és a kitöltött nyomtatvány visszaküldése egyértelműen politikai véleménynyilvánításnak minősül, azaz különleges személyes adatnak. Rámutatott, hogy a kormány egyfajta népszavazás-pótlékként próbálja beállítani a nemzeti konzultációt, amelynek keretében a polgárok anonim módon nyilváníthatják ki véleményüket.

Éppen a válaszok anonimitására hivatkozva tagadták meg a választ minden, a nemzeti konzultációval kapcsolatos képviselői kérdésre is. Aztán kiderült, hogy a konzultáció mégsem minden esetben anonim. A bevándorlás és a terrorizmus tárgyában hivatalosan július elsejéig tartó Nemzeti Konzultáció keretében ugyanis lehetőséget kaptak a téma iránt érdeklődők arra, hogy az interneten válaszoljanak a kormány kérdéseire. Ott azonban még a kérdések megválaszolása előtt meg kell adni a válaszolók személyes adatait (nevét, lakcímét, e-mail címét).

Harangozó ezzel összefüggésben nemcsak azt tartja aggályosnak, hogy ily módon a kérdőíveket kiértékelő szervek és személyek számára a válaszadók minden adata és politikai állásfoglalása megismerhetővé válik, hanem fő szabályként a kérdőív kitöltésével hozzájárul ahhoz is, hogy a kormány kapcsolatfelvétel céljából tárolhassa az adatait.

„Adatai megadásával ön hozzájárul, hogy a jövőben Magyarország kormánya további véleménykérés és tájékoztatás céljából kapcsolatba léphessen önnel. Amennyiben a jövőben nem kíván tájékoztatást kapni, kérjük, a kérdőív végén elhelyezett jelölőnégyzetben nyilatkozzon erről”.

Harangozó elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány egy minden állampolgárra kiterjedő, közpénzen folytatott „konzultációt” használ fel a választópolgárok adatainak politikai marketing célú begyűjtésére. Szerinte ezt a gyakorlatot követve a kormány inkorrekt módszerrel dolgozik, mint a piaci alapon működő egyes reklámcégek, hogy tudniillik csak az apró betűs részben közli, a válaszadó külön erre irányuló nyilatkozat nélkül, pusztán a kérdések megválaszolásával hozzájárult a személyes adatai kezeléséhez, és későbbi ismételt felhasználásához.

Harangozó a fentiekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, vizsgálja meg, hogy a folyamatban lévő nemzeti konzultációban alkalmazott online válaszadás és az ahhoz kapcsolódó adatgyűjtés és adatkezelés megfelel-e az infótörvény vonatkozó rendelkezéseinek. Kérte továbbá, hogy hivatalból indítson vizsgálatot a bevándorlásról és a terrorizmusról tartott nemzeti konzultáció során folytatott személyes adatokra vonatkozó adatgyűjtéssel és adatkezeléssel összefüggésben.