AB döntés a prostik bárcájáról
Országgyűlési képviselők a prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolásról szóló rendelet (EüM 41/1999./IX. 8.) „nyilvántartásra" vonatkozó szövegrészének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál - adta hírül a gondola.hu.
Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések ellentétben állnak az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában született nemzetközi egyezménnyel.
A honi szabályok szerint ugyanis a prostituált szexuális szolgáltatásra csak akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással, „amely igazolás kiadásáról az orvosi vizsgálatok nyilvántartására külön jogszabály rendelkezése kifejezetten utal arra, hogy a vizsgálatokat és az azon részt vevő személyeket nyilvántartásba kell venni." Az indítványozók állították: az erről szóló kis könyvecske - amely egyfajta igazolványként is szolgál - tartalmazza nemcsak a személyes adatokat, hanem sorszámmal is el van látva és utal a birtokosa prostituált mivoltára is.
Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány részben megalapozott. Megállapította: az Egyezmény rendelkezik a jogalkotásában és jogalkalmazásában fellelhető, a prostitúció folytatása, vagy annak gyanúja alapján történő különleges nyilvántartásba vételt, külön igazolvánnyal való rendelkezést, különleges ellenőrzést és bejelentést előíró vagy megvalósító minden szabályozás és gyakorlat megszüntetéséről. E rendelkezés értelme és célja a prostitúciót folytató vagy azzal gyanúsított személyek megbélyegzését jelentő, ezáltal az emberi méltósághoz való joguk, valamint információs önrendelkezési joguk sérelmét előidéző jogalkotás és jogalkalmazás felszámolása.
A Taláros Testület megállapította továbbá, hogy Magyarországon a prostitúció jogi kereteit rögzítő szabályok előírják, hogy „a prostituált szexuális szolgáltatásra csak akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással". A megkövetelt igazolás hiányában a prostituált a „felajánlkozással" „tíltott kéjelgés" szabálysértési tényállását valósítja meg. (Az elzárással vagy pénzbírsággal szankcionált szabálysértés miatti eljárás lefolytatására a bíróság rendelkezik hatáskörrel.)
A prostitúció jogszerű folytatásához előírt igazolás kiadására irányuló orvosi vizsgálat elvégzését a bőr-nemibeteg gondozó egészségügyi szolgáltatónál a prostituált köteles kezdeményezni. A különböző nemi úton terjedő betegségek szűrését szolgáló, térítés ellenében történő vizsgálatok elvégzését és eredményének kiértékelését követően az igazolás kiadására akkor kerül sor, ha az érintett személynél a fertőzések [vérbaj (syphilis), kankó (gonorrhoea), HIV, szexuális úton terjedő chlamydia, hepatitis B] egyike sem mutatható ki. Az orvosi igazolás a személyazonosságot igazoló okmánnyal együtt érvényes és a kiállítástól számított három hónapig használható fel.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint az igazolás kiadása a prostitúció legális folytatásának elengedhetetlen feltételét képezi.
Az Alkotmánybíróság végül - dr. Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolásával, valamint dr. Bihari Mihály, dr. Lévay Miklós és dr. Lenkovics Barnabás alkotmánybírák különvéleményével - úgy határozott, hogy a prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolásról szóló rendelet nyilvántartásra vonatkozó része nemzetközi szerződésbe ütközik, ezért azt megsemmisíti. A megsemmisítés időpontját (2011. december 31.) úgy állapította meg, hogy a jogalkotónak megfelelő idő álljon rendelkezésére ahhoz, hogy az alkotmányellenes helyzet megszüntetéséhez szükséges feladatának eleget tudjon tenni.
A KSH szerint 2008-ban 165 milliárd forintot hagytak az emberek a prostituáltaknál. Szolid becslések alapján is, legalább 20 ezer nőt foglalkoztat ez az iparág.
