A miniszterelnök a kiszivárgott hírek szerint korábban "szívesen látta volna" egykori kancellária-miniszterét, Stumpf Istvánt is az AB élén, de forrásaink azt a véleményt fogalmazták meg: úgy tűnik, mégis Paczolay Péter mellett teszi le voksát. Az ügyben végleges döntés akkor születik, ha a Fidesz-KDNP frakciószövetség megteszi a hivatalos jelölést az AB-elnök személyére.

Az Alkotmánybíróság elnökét a parlamentnek legkésőbb június 31-ig meg kell választania, mert a mostani elnök Paczolay Péter mandátuma lejár.

Arra, hogy ki lesz az AB elnöke, azért is irányul különös figyelem, mert a Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosítás - amelyet hétfőn a parlamentben megszavazott a kétharmados kormánytöbbség -, nem csak a korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetése miatt vert hullámokat. Arról is döntöttek hét elején, hogy az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben nem a taláros testület választja meg saját soraiból, hanem az Országgyűlés - méghozzá kétrahmaddal. Vagyis a jelenlegi erőviszonyok mellett az lehet AB-elnök, akit a miniszterelnök, illetve a Fidesz és a KDNP szeretne.

"Sem kizárni, sem megerősíteni nem akarom"

Május közepén a Népszabadságnak adott interjúban Balsai István (Fidesz), az Alkotmányügyi bizottság elnöke arra a kérdésre, hogy a kormánypártoknak azért volt-e fontos, hogy már a nyáron a parlament válasszon Ab-elnököt, mert a jelenlegi elnök, Paczolay Péter mandátuma július elsején lejár, úgy válaszolt: "meg fogjuk hosszabbítani Paczolay elnök úr mandátumát szeptemberig". Hozzátette azt is, hogy most nem zárja ki, hogy az AB elnöke ismét, hosszabb távra bizalmat kap. "Én ezt nem akarom sem kizárni, sem megerősíteni" - mondta akkor Balsai István.

Információink szerint voltak ellenérvek Paczolayval szemben, mégpedig az, hogy a 98 százalékos különadót kétszer is megsemmisítette az AB, holott "a pofátlan végkielégítések megadóztatása" a miniszterelnök számára politikai presztízs szempontból is fontos volt. Olyannyira, hogy tavaly ősszel azért szűkítették az AB hatáskörét - vállalva a politikai botrányt is -, hogy a taláros testület másodszorra már nem semmisíthesse meg a törvényt.

Az AB viszont megtette ezt, az emberi méltóság sérelméből vezetve le határozatát. Paczolay Péter mellett a vele rokonszenvezők információink szerint azzal érveltek: a 98 százalékos különadóról szóló AB-dontés egyhangú volt, vagyis azt Stumpf István, illetve a már szintén a Fidesz-KDNP voksaival megválasztott Bihari Mihály is megszavazta.

Áder nem lesz köztük: még öt alkotmánybírót választanak

Az Országgyűlésnek a nyári szünet előtt még öt alkotmánybírót is meg kell választania, hiszen a Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosítással felemelték a taláros testület létszámát 11-ről 15 fősre. Munkatársunknak egy Fidesz-elnökségi tag azt is megerősítette: eldőlt, hogy Áder Jánost - aki EP-képviselő, és aki Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére a választójogi reform koordinátora-felelőse lesz Kövér László házelnökkel együtt - nem jelölik alkotmánybírónak. Már csak azért sem, mert nincs húszéves bírói szakmai gyakorlata.

Alkotmánybíróság