Az Ab azért minősítette alkotmányellenesnek az új Ptk. két lépcsőben - ez év május 1-jén, illetve jövő év január 1-jén - történő hatálybaléptetését, mert "kirívóan rövidnek" ítélte a jogalkalmazók és a jogkeresők rendelkezésére álló felkészülési időt, s álláspontja szerint emiatt sérül a jogbiztonság.

A kétlépcsős hatálybaléptetés miatt jogszabályok tömegét kellett módosítani, és ez a hatályos, bizonyos rendelkezéseiben szintén módosított régi Ptk., valamint az új Ptk. első két könyvének együttes alkalmazását követelte volna meg. Az új Ptk. további öt könyvének 2011. január 1-jei hatálybalépése következtében pedig a laikusoknak és a jogalkalmazóknak néhány hónapon belül kétszer is terjedelmes jogszabály-változásra kellett volna felkészülniük. A Ptké. 211 paragrafust, mintegy 750 rendelkezést tartalmaz, és összesen több mint ezer jogszabályhelyet módosít.

Az Ab eljárása nem terjedt ki az új Ptk. első két könyvének tartalmi vizsgálatára, ugyanakkor megállapította, hogy a második könyv gyökeresen átalakítja a cselekvőképességgel kapcsolatos szabályokat, eljárásokat, valamint új Ptk.-val "nagymértékben módosul a személyiségi jogok hazai rendszere is".

Az Ab megállapította: "most először szembesül azzal az alkotmányjogi problémával, hogy adott jogágat, jogterületet átfogóan, reformszerűen szabályozó törvénykönyv (kódex) tekintetében (...) a felkészülési idő hiánya és emiatt a jogbiztonság súlyos veszélyeztetése milyen szempontok szerint állapítható meg. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában a felkészülési idő kérdése hasonló törvénykönyvvel kapcsolatban még nem merült fel."

Nyilvánvaló - állapította meg az Alkotmánybíróság -, hogy más a "kellő felkészülési idő" megítélése az általános, alapvető életviszonyokat érintő, azokat megreformálni kívánó, és az egész jogrendszert érintő törvénykönyv hatálybalépésénél, mint az "átlagos" törvényeknél.

Az Ab arra hívta fel a figyelmet, hogy kódex - vagy más, a törvénykönyvekhez hasonló, átfogó változást tartalmazó törvénycsomag - esetén mind a jogalkalmazó hatóságok, mind a jogi szabályozással érintetteknek több időre van szükségük a jogszabály áttanulmányozásához, és a felkészüléshez a jogalkalmazásra és az önkéntes jogkövetésre.

A testület határozata kitér arra is, hogy az "alapvető magánjogi kódex első két könyvének az alkalmazására való felkészüléshez a törvényhozó által biztosított hatvannapos időtartam kirívóan rövid". Az Ab kiemelte, hogy az új Ptk. hatályba lépő első két könyve olyan jogszabály, amely jogalanyok széles körének alapvető, mindennapi viszonyait szabályozza. A felkészüléshez biztosított hatvannapos időtartam olyan kirívóan rövid, hogy az a jogbiztonságot súlyosan veszélyezteti.

A jogász szakma egyes képviselői már a hatálybalépés időpontjának megismerésekor sem tartották elégnek a 2010. május 1-jéig terjedő időtartamot még ahhoz sem, hogy a jogi végzettséggel, szaktudással rendelkező jogalkalmazók megfelelően felkészülhessenek. Ezt tartalmazza többi között a Legfelsőbb Bíróság 2009. november 27-i álláspontja az új Ptk. hatálybalépéséről.

Az új Ptk. további, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik könyvei - a Ptk.-t hatályba léptető törvény szerint - 2011. január 1-jén léptek volna életbe, de a testület hétfői döntése értelmében ez is alkotmányellenes lenne, ezért az Ab e vonatkozásban is megsemmisítette a hatályba léptető rendelkezéseket.

A testület hivatkozott egy korábbi határozatára, mely szerint megsemmisíti az olyan, új rendszer bevezetésére irányuló jogszabályokat, amelyek az új rendszerre átállást, illetve annak tényleges megismerését és megértését nem biztosítják megfelelően.

Az Ab határozata szerint "szoros tárgyi összefüggés okán" akkor semmisít meg indítvánnyal egyébként szövegszerűen nem támadott rendelkezéseket, ha azok a megsemmisítés folytán alkalmazhatatlanokká válnak. Amennyiben pedig az új Ptk. első két könyve nem lép hatályba 2010. május 1-jén, a Ptké. kapcsolódó szabályainak e naptól való alkalmazása nyilvánvalóan ellentétes lenne a jogbiztonság követelményével. Emiatt az Alkotmánybíróság az egész lépcsőzetes hatálybaléptetésre vonatkozó szabályozást megsemmisítette.

A határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

A parlament által február 15-én megszavazott Ptké.-t március elején támadta meg az Ab előtt Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő, aki elsősorban a rövid felkészülési időre, és ezzel összefüggésben a jogbiztonság sérelmére hivatkozva állította, hogy alkotmányellenes a Ptk. hatályba léptetéséről szóló jogszabály. Ennek az indítványnak az elutasítását kérte április elején az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), kilenc további szervezettel együtt.

Répássy Róbert kérte azt is, hogy az Ab lehetőség szerint még május 1-je, vagyis a Ptk. első két fejezetének tervezett hatálybalépése előtt bírálja el beadványát. Az Ab négyszer tárgyalt a Ptké.-ről, és a testület gyakorlatában szokatlanul rövid idő, alig másfél hónap elteltével meg is hozta döntését.