AB-döntés: nem kell kitakarni a rendőrök arcát

Az Alkotmánybíróság döntése szerint a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül.
Rendőri intézkedés: ezentúl arcuk is lesz
Rendőri intézkedés: ezentúl arcuk is lesz
Kurucz Árpád / Népszabadság

Az Alkotmánybíróság ezzel a döntésével egy korszakos döntést hozott, hiszen hosszú évek óta a közterületen, intézkedés közben fotózott rendőrök sorra nyerték a kártérítési pereket a sajtóorgánumok ellen. A perre menő rendőrök alkalmanként több százezer forintos kártérítést kaptak. A szerkesztőségek pedig kénytelenek voltak kimaszkolni a közterületen intézkedő rendőrök, a büntetés-végrehajtási dolgozók arcát, miközben egyes gyanúsítottak, vádlottak, elítéltek pedig engedélyezték, hogy arcuk megjelenjen. Az Alkotmánybíróság szembement a Kúria korábbi jogegységi döntésével is.

A konkrét ügy, amiben most döntött az Alkotmánybíróság, egy rendőr-szakszervezeti tüntetésről szólt. Erről tudósított az Index, a cikkhez tartozó képgalériában pedig pár kivezényelt rendőr arccal szerepelt. Ők pereltek, az Index pedig veszített. Mivel a jogászszakmát is felháborította az abszurd jogi helyzet, Bodolai László indexes ügyvéd és Majtényi László ügyvédi irodája az ügyet az Alkotmánybíróság elé vitte. Az AB az ominózus bírói döntést megsemmisítette, mivel "az sértette az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságot".

Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a polgári jognak azokat a szabályait, amelyek kivételt jelentenek a képmás engedélyhez kötött nyilvánosságra hozatala alól, minden esetben úgy kell értelmezni, hogy az összhangban álljon a sajtószabadság gyakorlásával. A nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy egy rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül. Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti, ilyen lehet például a hivatása gyakorlása során megsérült rendőr szenvedésének bemutatása.

Tekintettel arra, hogy a panasszal támadott ítélet a polgári jogi rendelkezések értelmezésekor nem vette figyelembe azt az alkotmányjogi szempontot, amely a sajtó szabadságához és a szabad tájékoztatáshoz fűződik, az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét megsemmisítette.

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.