Elsősorban a pasztorációval foglalkoztam, a gazdasági ügyeket rábíztam a vagyonkezelőre és a pénzügyi apparátusra, vallotta hétfőn a Pécsi Törvényszéken Mayer Mihály. A 72 esztendős, jelenleg plébánosként szolgáló Mayer 1989 és 2011 között irányította a pécsi egyházmegyét. A volt püspök azt elismerte, hogy a pécsi egyházmegyében az említett időszakban ő mondta ki a végső szót a kardinális gazdasági kérdésekben, ám a bíró és ügyész kérdéseire adott válaszaiból az derült ki, hogy a döntések megvalósításának pénzügyi metodikájába nem folyt bele. Így nem tudott arról sem, hogy az egyházmegye gazdálkodásában, könyvelésében történtek-e törvénysértések.

A pécsi egyházmegyében 1994 és 2010 között vagyonkezelőként dolgozó lelkészt, W. Gyulát – a Vatikán utasítására – 2010 őszén mentette fel hivatalából Mayer Mihály. Pár hónappal később nyomozás indult az egyházmegye gazdálkodásának vélt szabálytalanságai miatt, s ezek után Mayer is lemondott posztjáról. Az ügyészség jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, adócsalással, hűtlen kezeléssel és a számviteli fegyelem megsértésével vádolja az 51 éves W. Gyulát, aki felelősségét csak részben ismeri el. Az ügy egyetlen vádlottjaként W. Gyula írásban azt vallotta, hogy a nyomozó hatóság által törvénysértőnek tartott gazdálkodási gyakorlatot a püspökség több vezetője és alkalmazottja is pontosan ismerte. Ezt az eddig tanúként megidézett egyházmegyei alkalmazottak tagadták. Mayer Mihály is ekképp vallott.

Az eddig eltelt három tárgyalási nap alapján ugyanakkor elmondható, hogy a kárértékben legsúlyosabb vádpont súlytalanodni látszik. A vádirat szerint az egyházmegyét mintegy 200 milliós hátrány érte, mivel rendszeresen előfordult, hogy a püspökség gazdasági társasága, a Fény Kft. az indokoltnál magasabb összeget számlázott az egyházmegyének. Az eddigi tanúvallomások után viszont kérdéses, hogy valóban többet számlázott-e a Fény Kft., ráadásul a cégnek – mivel nonprofit alapon működött – likviditási gondjai voltak, így érthető, ha gazdája időnként túlsegítette a kft.-t pénzügyi gondjain.

Azt a vádpontot viszont továbbra sem cáfolta senki, hogy az egyházmegyében folytatólagos adócsalás történt, s ennek okán hat év alatt 10 millió forint kár érte az államot. Évente 15-20 egyházmegyei alkalmazott adómentesen kapta meg tiszteletdíja egy részét, noha arra az érintettek nem lettek volna jogosultak. Amúgy a járulékmentes tiszteletdíjakat felvevő papok és hitoktatók azt állították, nem tudtak törvénysértésről.