A jogalkotó legújabb ötlete szerint a választásokat megelőző feliratkozás módozatai közül a Magyarországon élők esetében kizárnák a levélben történő regisztrációt. Ennek alátámasztására Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének álláspontjára hivatkoztak, amely szerint a levélben történő regisztráció "felvetné például a hitelesség kérdését, vagyis hogy valóban az érintett töltötte-e ki a nyilatkozatot, valóban ő adta-e postára". Péterfalvi felveti azt is, hogy " a levél akár illetéktelenek kezébe is kerülhet, veszélybe sodorva ezzel a személyes adatokat".

„Helytelenítjük, hogy az erre hivatott hatóság nem azt vizsgálja, milyen alkotmányos és adatvédelmi aggályokat vet fel önmagában a regisztráció intézménye, hanem az állampolgárok választójogának érdemi korlátozásához szolgáltat újabb érveket” – szögezi le közös közleményében a két korábbi adatvédelmi biztos.

Majtényi László és Jóri András figyelmeztetnek rá, hogy a „regisztráció alkotmányellenességére az információs jogok egyik magyarországi megalapítója, Sólyom László hívta fel először a figyelmet”. Maguk is egyetértenek azzal, hogy a „regisztráció korlátozza a választójogot”, miközben olyan új adatbázis jöhet létre, „amely szükségtelen, továbbá elősegíti a választópolgárokról politikai profil alkotását, nincsen alkotmányos célja, vagyis a személyes adatokhoz való jog cél nélküli korlátozását valósítja meg, így alappal veti fel az alkotmányellenesség gyanúját”.

A két volt adatvédelmi ombudsman szerint ez a valódi probléma. A hatóság elnöke által felvetett "aggályok" ezzel szemben nyilvánvalóan másodlagosak és alaptalanok is, hiszen az állampolgárok számos más esetben is tehetnek írásban, akár levélben is jognyilatkozatot.

Majtényi és Jóri azért is szükségesnek tartja, hogy megszólaljon, mert a probléma érdemének figyelmen kívül hagyásával hangoztatott "adatvédelmi aggályok" szerintük az adatvédelem tekintélyét veszélyeztetik.