A volt adatvédelmi biztosok az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben kiemelték: "a jogalkotó legújabb ötlete" alapján a választásokat megelőző feliratkozás módjai közül kizárná a levélben elküldhető regisztrációt. Ennek alátámasztására hivatkoztak Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének álláspontjára, amely szerint a levélben történő regisztráció "felvetné például a hitelesség kérdését, vagyis hogy valóban az érintett töltötte-e ki a nyilatkozatot, valóban ő adta-e postára", továbbá "a levél akár illetéktelenek kezébe is kerülhet, veszélybe sodorva ezzel a személyes adatokat" – emlékeztettek.

A korábbi biztosok helytelenítik, hogy az erre hivatott hatóság nem azt vizsgálja, milyen alkotmányos és adatvédelmi aggályokat vet fel önmagában a regisztráció intézménye, hanem – mint írták – "az állampolgárok választójogának érdemi korlátozásához szolgáltat újabb érveket".

A regisztráció alkotmányellenességére "az információs jogok egyik magyarországi megalapítója", Sólyom László hívta fel először a figyelmet – közölték. Kiemelték, "a regisztráció korlátozza a választójogot, miközben olyan új adatbázis létrehozatalát jelenti, amely szükségtelen", továbbá segíti "a politikai profil alkotását" a választópolgárokról, nincs alkotmányos célja, vagyis a személyes adatokhoz való jog cél nélküli korlátozását valósítja meg, így felveti az alkotmányellenesség gyanúját. Ez a valódi probléma – hangsúlyozták.

Úgy fogalmaztak, a hatóság elnöke által felvetett "aggályok" ezzel szemben másodlagosak és alaptalanok, hiszen a magyar állampolgárok több más esetben is tehetnek írásban, akár levélben is jognyilatkozatot. A probléma jelentőségének figyelmen kívül hagyásával hangoztatott "adatvédelmi aggályok" az adatvédelem tekintélyét veszélyeztetik – vélekedtek a volt adatvédelmi biztosok.