A diákok hét százaléka, úgy 6600 hallgató nem jutna be a felsőoktatásba 2012-től, ha - ahogyan az oktatási tárca azt most tervezi - bevezetnék a 240 pontos felvételi küszöböt. Ez azt jelentené, hogy 240 pont alatt se államilag támogatott, se költségtérítéses szakra nem lehetne bekerülni.

Márpedig tavaly a felvettek hét százaléka 240 pont alatt teljesített, akkor ugyanis még - az elérhető maximum 480 pontból - csupán 160-at kellett teljesíteni. Ehhez elegendő egy kettes és egy hármas érettségi. Igaz, ilyen gyenge eredménnyel senkit nem vettek fel tavaly: még a legrosszabb teljesítményű hallgató is 180 pontot hozott, átlagosan pedig 360 pontnál húzták meg a vonalat.

A felvettek három százalékának, csaknem háromezer diáknak azonban 200-nál kevesebb pontja volt. Ők az idén már nem kerülnének be, hiszen emelkedik a küszöb: 200 pontot el kell érni.

A HÖOK ellenzi a ponthatár-emelést

Könnyen lehet azonban, hogy a további ponthatár-emelésből nem lesz semmi. A Felsőoktatási Kerekasztal legutóbbi ülésén - ahol a tárca és a szakma képviselői egyeztetnek - nem született megegyezés róla.

Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke nem ért egyet a ponthatár-emeléssel, attól szerinte nem nő a képzések színvonala, viszont számos, elsősorban hátrányos helyzetű hallgatót fosztanának meg a továbbtanulás lehetőségétől. Gyakran ők érkeznek ugyanis alacsony pontszámmal, aminek a HÖOK elnöke szerint az is az oka, hogy a pluszpontot érő emelt szintű érettségire egy hátrányosabb helyzetű térségben lévő iskolában nehezebb felkészülni.

- A tapasztalatok szerint ráadásul nincs is egyértelmű összefüggés a felvételi pontszám és a későbbi tanulmányi eredmény közt. Számos, magas pontszámmal bekerült hallgató később nem teljesít olyan jól, sokan közülük be sem iratkoznak, vagy félbehagyják tanulmányaikat. Az alacsonyabb pontszámmal érkezők többsége viszont közepes eredménnyel ugyan, de időre elvégzi tanulmányait - mondja, hozzátéve, mindezek alátámasztására adatokat kért az intézményektől.

A Magyar Rektori Konferencia is várja ezeket az elemzéseket, és csak ezek ismeretében dönt majd a kérdésről - közölte Szabó Gábor, a testület elnöke. Az intézményvezetők döntését azonban előrevetíti, hogy korábban egyszer már elutasították a ponthatár-emelést, igaz, akkor egy több módosítást is tartalmazó csomagról szavaztak.

A felvételi pontszámok köszönőviszonyban sincsenek a diákok tudásával

Néhány, a témába vágó kutatási eredmény már van: ezek a HÖOK véleményét látszanak alátámasztani. Az ELTE és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által közösen koordinált hallgatói felmérés például arra mutatott rá, hogy a felvételi pontszámok köszönőviszonyban sincsenek a diákok tényleges tudásával. Sokan érkeznek magas felvételi pontszámmal, mégis nagyon sokan írnak gyenge szintfelmérő dolgozatot.

Egyértelmű kapcsolat mutatkozott viszont az érettségi vizsgák szintje, a tanulmányi versenyeken való részvétel és a hallgatók tudása között: a teszteken valójában csak az emelt szintű érettségivel érkezők, és a tudományos versenyeken indulók tudtak jól szerepelni.

Kiss Paszkálnak, az ELTE oktatójának egy korábbi elemzése pedig rávilágított: a falvakból érkező diákok - a hátrányos helyzet miatt kapott pluszpontok ellenére - átlagosan alacsonyabb pontszámot érnek el, mint a városi felvételizők: 2007-ben a falusiak átlagosan 114, a városiak 117 pontot kaptak (akkor még 144 pontos rendszerben számoltak). Az elsősorban az iskolán kívül megszerezhető tudásban ugyanis lemaradnak a falvak fiataljai: a felvételin pluszpontot érő nyelvvizsgája a városiak 45, a községből érkezők 34 százalékának volt.

A kiemelkedő tehetségek ugyanakkor a falvakból is „ki tudnak törni": az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért a falusi diákok 9, a városiak tíz százaléka kapott többletpontot. S hogy a falusiak között mennyivel több a hátrányos helyzetű diák, azt jól mutatja, hogy ezen a címen a községbeliek 9,3, a városiak 4,9 százaléka kapott pluszpontot.

A felvételi sikerességét illetően nincs nagy különbség a két csoport közt - a községből érkezők csaknem 70, a városiak 73,5 százalékát fölvették. A falusi diákok azonban eleve önszelekcióval élnek: olyan képzéseket céloznak meg, ahol kisebb a verseny, és ahová alacsonyabb pontszámokkal is be lehet kerülni.

Fidesz: a megoldás az emelt szintű érettségi törvényi előírása

A Fidesz szerint az igazi megoldás az emelt szintű érettségi törvényi előírása volna, hiszen az a középiskolákat is arra kötelezné, hogy magasabb szinten készítsék föl diákjaikat. - Amíg ez nem történik meg, csak a tehetősebb diákok tudnak jobban felkészülni - külön pénzért -, így a ponthatár-emelés valójában egy burkolt tandíjat jelentene - fogalmazott Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője.

Az emelt szintű érettségi azonban 2012-ben még biztosan nem lesz általánosan kötelező, az ezt célzó eredeti szocialista javaslat a parlamentben elbukott. A Fidesz javaslatát pedig - amelynek értelmében 2013-tól a kormány döntené el, hol kell emelt szintű érettségit tenni - még nem tárgyalták. Sió László azt mondja: államilag támogatott képzésben mindenütt kötelezővé kellene tenni az emelt szintű érettségit, költségtérítéses képzésben viszont - miután ott a diák saját pénzéről van szó, nem az adófizetőkéről - megengedhető a középszint is.