A Velencei Bizottság továbbra sem elégedett a bírósági törvényekkel
A Velencei Bizottság (VB) a napokban közzétett jelentése szerint a bírósági szervezetrendszerre és a bírák jogállására vonatkozó szabályok egy része továbbra sem felel meg a jogállami követelményeknek – írja sajtóközleményében a szervezet. A VB kritikái nagyrészt egyeznek az EKINT, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság korábbi elemzésének megállapításaival.
A bizottság az alábbi két területen látja a legégetőbbnek a problémákat. A jelentés szerint az ügyáthelyezési rendszer módosított formájában sem biztosítja a törvényes bíróhoz való jogot, így nem felel meg a jogállamiság követelményének. A VB leszögezi: a rendszer felülvizsgálatra szorul, és a helyzet rendezéséig az ügyáthelyezési jog gyakorlását fel kell függeszteni. A másik a kényszernyugdíjazott bírák helyzete, amit kifejezetten aggályosnak talál a VB. A testület szerint a vonatkozó alkotmánybírósági határozat nyomán megalkotandó jogszabályi rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük, hogy a kényszernyugdíjazott bírákat automatikusan visszahelyezzék korábbi pozíciójukba, amennyiben erre igényt tartanak.
A VB emellett több kérdésben javasol változtatásokat. Így például meg kell fosztani a legfőbb ügyészt attól a jogától, hogy a törvény által meghatározottól eltérő bíróság előtti vádemelésre adhasson utasítást. A szervezet szerint meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke a bírói posztra kiírt pályázat eredménytelenné nyilvánításával akadályozza meg, hogy az általa nem támogatott pályázó töltse be az adott bírói álláshelyet. A bizottság az OBH elnöke számára minden esetben kötelezővé tenné, hogy indokolja döntéseit, és megszüntetné annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke háromévente hozzájárulásuk nélkül rendelhesse ki másik szolgálati helyre a bírákat.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár október 13-i nyilatkozata szerint a VB „üdvözölte a bírósági törvények módosítását”, és „fenntartotta aggályait” a bírák nyugdíjazásával és az ügyek áthelyezésével kapcsolatban, emellett „kisebb jelentőségű” javaslatokat is megfogalmazott. A fenti, csupán példálózó lista alapján azonban nyilvánvaló, hogy a kifogásolt szabályok és a javasolt változtatások korántsem „kisebb jelentőségűek” – hacsak a kormányzat nem tekinti annak az olyan jogállami alapértékeket, mint a tisztességes eljáráshoz való jog, a törvényes bíróhoz való jog és a bírói függetlenség – áll a VB közleményében..
Répássy Róbert egy másik nyilatkozatában úgy fogalmazott: a VB egy „elvont mércét” alkalmaz, amely „nincs írásban lefektetve”, és „nehéz eltalálni az ő mércéjüket”, ezért kérik az Alkotmánybíróság döntését a VB fennmaradó kritikái kapcsán. A fenti felsorolás ezzel szemben konkrét. Ha a kormány szeretne eleget tenni a Velencei Bizottság javaslatainak, nincs nehéz dolga – szögezi le a közlemény.