A Velencei Bizottság továbbra sem elégedett a bírósági törvényekkel

A kormányzati kommunikációval ellentétben a Velencei Bizottság legújabb, a módosított bírósági törvényekről szóló jelentésében továbbra is súlyos kritikákat fogalmazott meg. Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelentés szerint az ügyáthelyezésre vonatkozó szabályok továbbra sem felelnek meg a jogállami követelményeknek, az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogosítványai pedig továbbra is túl szélesek.

A Velencei Bizottság (VB) a napokban közzétett jelentése szerint a bírósági szervezetrendszerre és a bírák jogállására vonatkozó szabályok egy része továbbra sem felel meg a jogállami követelményeknek – írja sajtóközleményében a szervezet. A VB kritikái nagyrészt egyeznek az EKINT, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság korábbi elemzésének megállapításaival. 

A bizottság az alábbi két területen látja a legégetőbbnek a problémákat. A jelentés szerint az ügyáthelyezési rendszer módosított formájában sem biztosítja a törvényes bíróhoz való jogot, így nem felel meg a jogállamiság követelményének. A VB leszögezi: a rendszer felülvizsgálatra szorul, és a helyzet rendezéséig az ügyáthelyezési jog gyakorlását fel kell függeszteni. A másik a kényszernyugdíjazott bírák helyzete, amit kifejezetten aggályosnak talál a VB. A testület szerint a vonatkozó alkotmánybírósági határozat nyomán megalkotandó jogszabályi rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük, hogy a kényszernyugdíjazott bírákat automatikusan visszahelyezzék korábbi pozíciójukba, amennyiben erre igényt tartanak.

A VB emellett több kérdésben javasol változtatásokat. Így például meg kell fosztani a legfőbb ügyészt attól a jogától, hogy a törvény által meghatározottól eltérő bíróság előtti vádemelésre adhasson utasítást. A szervezet szerint meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke a bírói posztra kiírt pályázat eredménytelenné nyilvánításával akadályozza meg, hogy az általa nem támogatott pályázó töltse be az adott bírói álláshelyet. A bizottság az OBH elnöke számára minden esetben kötelezővé tenné, hogy indokolja döntéseit, és megszüntetné annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke háromévente hozzájárulásuk nélkül rendelhesse ki másik szolgálati helyre a bírákat.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár október 13-i nyilatkozata szerint a VB „üdvözölte a bírósági törvények módosítását”, és „fenntartotta aggályait” a bírák nyugdíjazásával és az ügyek áthelyezésével kapcsolatban, emellett „kisebb jelentőségű” javaslatokat is megfogalmazott. A fenti, csupán példálózó lista alapján azonban nyilvánvaló, hogy a kifogásolt szabályok és a javasolt változtatások korántsem „kisebb jelentőségűek” – hacsak a kormányzat nem tekinti annak az olyan jogállami alapértékeket, mint a tisztességes eljáráshoz való jog, a törvényes bíróhoz való jog és a bírói függetlenség –  áll a VB közleményében..

Répássy Róbert egy másik nyilatkozatában úgy fogalmazott: a VB egy „elvont mércét” alkalmaz, amely „nincs írásban lefektetve”, és „nehéz eltalálni az ő mércéjüket”, ezért kérik az Alkotmánybíróság döntését a VB fennmaradó kritikái kapcsán. A fenti felsorolás ezzel szemben konkrét. Ha a kormány szeretne eleget tenni a Velencei Bizottság javaslatainak, nincs nehéz dolga – szögezi le a közlemény.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.