A Velencei Bizottság márciusban a magyar kormány kérésére már foglalkozott a még csak készülő alkotmány egyes pontjaival. Akkor Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes három kérdésben kérte ki a független szakértői testület véleményét, amely keményen bírálta az alkotmányozási folyamat átláthatatlanságát és gyorsaságát, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását. A most kiszivárgott jelentés elkészítésére az Európa Tanács kérte fel a testületet az új alaptörvény elfogadása után.

A harminc oldalas dokumentum bevezetésében a Velencei Bizottság úgy fogalmaz: aggódik amiatt, hogy „az új Alkotmány számos fontos eleme – mint például a sarkalatos törvények széles körű alkalmazása, a Preambulumban található vitatott megállapítások vagy a Költségvetési Tanácsot érintő rendelkezések, az önálló szabályozó szervek, az alkotmánybíróság összetétele, a köztársasági elnök kinevezése és hatáskörének korlátozása – egy arra irányuló kísérlet jele lehetnek, melynek során a jelenlegi kormányerők igyekeznek megerősíteni intézményes hatalmukat és politikai lehetőségeiket .”

A sarkalatos törvények csökkentik a választások jelentőségét

A szervezet megemlíti, hogy az alkotmányozási folyamatban nem vett részt az ellenzék, ám üdvözlik, hogy budapesti tárgyalásaik során úgy értesültek, hogy a további törvényhozási feladatokban minden párt részt vesz. Szintén a bevezetőben hívja fel a figyelmet a dokumentum arra, hogy az Alkotmánynak a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium honlapján található angol változatát használták: „lehetséges, hogy a fordítás nem minden ponton adja vissza pontosan az eredeti változatot.”

A dokumentum számos pontján visszaköszön az a kritika, hogy túl sok kérdést hagy a sarkalatos törvényekre az alkotmány. Érvelésük szerint ez a demokrácia alapjait ássa alá, mivel „minél több kérdést utalnak a kétharmados törvények körébe, annál kisebb jelentősége lesz a választásoknak a jövőben, és annál több lehetősége van a jelenlegi kétharmados többségnek arra, hogy bebetonozza saját politikai preferenciáit és az ország jogi berendezkedését.”

A családjogi és adóügyi szabályokat például az egyszerű többséggel hozott törvények közé sorolná a Bizottság. Mindeközben olyan területek, mint az igazságszolgáltatás szabályainak megfogalmazása, egyelőre túl homályos, miközben a szakértők szerint ezek fontossága indokolná, hogy az alkotmány részletesen szabályozza őket.

Az Alkotmánybíróságra vissza is térnek a szerzők

A szerzők a preambulumban is találnak kifogásolható pontokat: felhívják a figyelmet arra, hogy miközben a szöveg az alkotmány értelmezéséhez és alkalmazásához kellene, hogy segítséget nyújtson, következetlenségeket és nem teljesen egyértelmű részeket is tartalmaz. Nem világos, hogy a szöveg szerint csupán hatályát veszti-e az 1949-es Alkotmány, vagy minden, az alapján hozott törvény és bírósági ítélet illegitim-e. Bírálják a „történeti alkotmány” kifejezés használatát, a „nemzet” és a „nemzetiségek” megkülönböztetését és a határon túli magyarokra vonatkozó rendelkezéseket is.

A legrészletesebban az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítását kritizálja a Velencei Bizottság, amely a dokumentumban kétszer is felhívja rá a figyelmet, hogy az alapvető jogok védelme nem lehet csupán másodlagos a költségvetés és a hiány mögött. A dokumentum – még ha ez nem is része az alkotmánynak – ezzel kapcsolatban megemlíti a 98 százalékos különadót is.

A szerzők súlyos problémának látják azt is, hogy a Költségvetési Tanács, mint nem választott, ám több parlamenti ciklusra kinevezett szervezet vétójoggal rendelkezhet a költségvetéssel kapcsolatban, és reményüket fejezik ki, hogy a gyakorlatban a szabály csupán azt jelenti majd, hogy a testület részt vesz a büdzsé előkészítésében.

A magzati élet és a házasság kifejtése átment a bizottságnál

Kemény szavakkal ítéli el a jelentés a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés alkotmányba iktatását is. Két másik, nemzetközi jogvédő szervezetek által gyakran kritizált kérdésben azonban nem találtak kivetnivalót: a VB szerint a házasságot mint férfi és nő életközösségét meghatározó bekezdéséből nem következik az azonos neműek házasságának tilalma. A dokumentum szerint emellett abból, hogy az Alkotmány szerint a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg, nem vezethető le az abortusz tilalma. A VB pozitívan értékelte a vallásszabadságról és az egyházak szerepéről szóló cikkelyt is.

A Velencei Bizottság két szakértője, Thomas Markert és Artemiza Chisca május 17- én 18-án tettek látogatást Budapesten. Ekkor egyeztettek Navracsics Tiborral, de Mesterházy Attila MSZP-elnökkel és más szocialista politikusokkal is. A dokumentumot a tervek szerint a Velencei Bizottság június 17-18-i plenáris ülésén fogadják el.

Az MSZP és az LMP nélkül szavaz a kormánytöbbség és a Jobbik az új alkotmányról