Meghosszabbítja az Orbán-levelek begyűjtésére szervezett jótékonysági akcióját a vegyipari szakszervezetiszövetség (VDSZ), mert az ágazathoz tartozó mintegy negyvenezer dolgozó jelentős része még meg sem kapta a kérdéseket. Székely Tamás, a szervezet elnöke úgy látja: a levelek postázását csak olyan térségekben kezdték meg, ahol már felállították a darabonként több millió forintért készített, válaszra buzdító, de félrevezető óriásplakátokat.

A szervezet az esztergomi óvodások támogatására gyűjti a konzultációs kérdéseket, amelyeket majd használt papírként elad, s az abból kapott pénzt az önkormányzat közétkeztetési számlájára utalja át. Azoknak a gyerekeknek az ellátását támogatják ezzel, akik a helyi politikai vita miatt rendszeres intézményi étkeztetés nélkül maradtak.

Nem ez az első ilyen akció a vegyészeknél, korábban Orbán szociális konzultációs, később pedig a nyugdíjasoknak címzett leveleit kérték el az emberektől, amelyket hasonló módon hasznosították, s a több százezer forintos bevételt egy éhező gyerekeket támogató alapítványnak utalták át.

Már az első gyűjtéskor kiderült, a polgárok a konzultációs kérdőívet annak tekintik, ami: szelektíven gyűjtendő papírszemétnek – véli Székely. Akkor ugyanis több kérdőívet adtak le az emberek a szakszervezetnek, mint amennyit a miniszterelnöknek kitöltve visszaküldtek.

A szakszervezet elnöke szerint egyébként Orbán ezúttal túllőtt a célon azzal, hogy felháborítóan butának nézi a népet. Azt hiszi, senki nem veszi észre az átverést: konzultációnak álcázva irányítottan olyan témákról kérdez, amelyekről már döntött vagy a napokban határoz a gyakorlatilag teljhatalommal rendelkező Fidesz.

Ráadásul mostanra nyilvánvalóvá vált az is - állítja Székely -, hogy a színjáték minden korábbi elképzelésnél drágább, mert fontos tartozéka az a méregdrága óriásplakát, amely manipulatív módon buzdítja válaszra az embereket.  

A VDSZ gyors felmérést végzett az ágazathoz tartozó mintegy negyvenezer dolgozó körében, hogy hány százalékuk kapta meg a levelet, s kiderült: ott, ahol még nem állították fel az óriásplakátot, meg sem kezdte a kormány a postázást. A szakszervezet ezért úgy döntött, bevárja Orbánt, s augusztus 20-ig meghosszabbítja a gyűjtési akciót.

A küldeményeket most is a helyi szakszervezeteknél vagy a központi irodában várják. Ez utóbbi helyszínen a bejáratnál kihelyezett kukában is gyűjtik az adományt. Az elnök szerint az akció részeredménye meglepően jó, naponta százak „adakoznak”. 

Szabad-e személyes adatot tartalmazó kérdőívet továbbhasznosításra gyűjteni?

A Hír TV közben azt feszegette, hogy visszaélésekre adhat okot a Szolidaritás Mozgalom által kezdeményezett akció, amelyben a nemzeti konzultációs íveket gyűjti több ellenzéki csoport, többek között a Demokratikus Koalíció és Munkáspárt 2006.

A DK budapesti koordinátora, Élő Norbert elmondása szerint ők csak úgy veszik át az íveket, ha azok nem tartalmaznak adatokat. A Hír Televízió stábja ezt nem tekinthette meg, így szerintük kérdéses, hogy a leveleket milyen módon anonimizálták. Egy másik szervezet, a Munkáspárt 2006 elnöke, Vajnai Attila szerint viszont előfordulhat, hogy a leadott példányokon hozzáférhetőek a személyes adatok.

Székely furcsának találta, hogy ezzel a kérdéssel a VDSZ-t miért nem keresték meg. Akkor ugyanis elmondhatta volna, hogy a kérdőívek gyűjtésére már tavaly belső szabályozást készítettek. E szerint a beérkező papírokat szigorú rend szerint kezelik, azok adattartalmához senki nem férhet hozzá, s az összegyűlt papírt a feldolgozó cég személyes felügyeletük mellett zúzza be.

A kérdőívek feldolgozásának rendjéről a gyűjtőládák mellett mindenkit tájékoztatnak, de a hasznosításra szánt leveleken leadás előtt saját kezűleg bárki eltüntetheti a személyes adatait, illetve kérésre a helyszínen a VDSZ munkatársai is segítenek ebben – tette hozzá.

Adatvédelmi szakértők szerint személyes adatot kezelni csak törvény vagy az érintett hozzájárulása – különleges személyes adat esetén írásbeli hozzájárulása – alapján lehet. Önmagában a név és a lakcím nem különleges adat, tehát elvileg a hozzájárulást jelentheti az is, ha valaki a neki megcímzett borítékot átadja másnak.

Igaz ugyanakkor, hogy az már politikai véleménynek – tehát különösen védett adatnak – minősülhet, amikor egy, a kormány által kezdeményezett felmérésre nem akar valaki válaszolni. Ez azonban a hatályos szabályozás igen tág értelmezése lenne.

A VDSZ – és valószínűleg a többi a többi szervezet – azonban nem kezel személyes adatokat, tehát ilyeneket nem gyűjt, nem dolgoz fel, nem tárol és nem használ fel, mindazonáltal forrásaink szerint a korrekt megoldás, ha a konzultációs levelek gyűjtésének rendjéről és a személyes adatok védelmére vonatkozó garanciákról az akcióban résztvevő minden érintett szervezet tájékoztatást ad.

A legbiztonságosabb eljárás egyébként az lenne, ha a nevet és lakcímet tartalmazó leveleket senki nem adna át. Ezt azonban egy ilyen akció során nem lehet kizárni, miként azt sem, hogy valaki hulladékfeldolgozó vállalkozásnak adjon át  személyes adatokat tartalmazó papírokat. Ha viszont ilyen adatokat bárki összegyűjtene és feldolgozna, azzal egyértelműen bűncselekményt követne el.