VIDÉKI LAPOKBÓL

"Önkormányzata állt-e vagy áll-e bármiféle szerződéses kapcsolatban az UD Zrt.-vel"

"Egy - különös vagy figyelemre méltó? - levél köröz szocialista képviselők között" - olvasható a Békés megyei Hír6 portál hírei között. - A megyei és a városi testületekben ülő MSZP-s vezetőknek - meg nem erősített információk szerint - kormányzati körökből küldtek egy kérdéssort tartalmazó levelet, amely az UD Zrt. önkormányzati szerződéseit firtatja.
A Hír6 ugyanakkkor kiderítete: "Az utóbbi időben elhíresült UD Zrt. cégcsoportjába tartozó Darázs, Szabó és Társa Ügyvédi Iroda igencsak aktívnak bizonyult Békés megyében."

Idézetek az ellenzéki megyei közgyűlések elnökeinek és ellenzéki polgármestereknek szánt levélből, és további részletek itt >>>>

A papírgyűjtés örök - a lóerő változott

A papírgyűjtés örök – az úttörők és a kisdobosok régen eltűntek, de az osztályok és iskolák ugyanolyan lelkesen versengenek, mint egykor. A szegedi „öreg Rókusi” iskolában a papírgyűjtőnapon minap ugyanolyan volt a légkör, mint 40 évvel ezelőtt. A technika mondernizálódott: ma már csak mutatóban látni kézikocsit húzó-vonó, a környékről begyűjtött papírkötegekkel az iskolába igyekvő diákokat – ma már a szülők hozzák kocsival a szállítmányt az iskolaudvarra. És ha ez éppen reggel, vagy valamelyik szünetben történik, akkor a gyerek is segít a mérlegelésnél, ha nem, akkor nem – az eredményeket regisztráló füzetbe így is, úgy is az kerül, hogy (például) 5/B. A tét pedig, amiért küzdenek a gyerekek: emeletes torta. (Tudósítónktól)

Erőmű Nyírtasson

A terveknek megfelelően halad a Nyírtassra tervezett kombinált ciklusú erőmű-beruházás előkészítése. A másfél milliárd euróba kerülő gázerőmű építését jövőre kezdené meg az EMFESZ Erőmű Kft. Az erőmű, valamint a hozzá kapcsolható ipari és mezőgazdasági beruházások hosszú távon hozzájárulhatnak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelenlegi foglalkoztatási problémáinak megoldásához - olvasható a mai Kelet-Magyarországban.

AZ MTI LAPSZEMLÉJE

Kinek a célpontja Magyarország?

Politikai manipuláció is okozhatta a magyar pénzügyi válságot, ahogy esetleg Izland vagy Ukrajna esetében történt - sugallta kedden a The Washington Post elemzője. Ezen országok pénzügyi elbizonytalanodásának sebessége, valamint a kis országok politikai kultúrájában rejlő üldözési mánia sokakban felvetette a kérdést: politikai manipuláció is történhetett - írta a Pulitzer-díjas Anne Applebaum. A szerző szerint úgy is fel lehet tenni a kérdést: ha valaki esetleg destabilizálni akar egy országot, nem ez a legmegfelelőbb pillanat erre? Ha egy ország tőzsdéje egy jelentéktelen újságban közölt cikk híresztelései nyomán összeomolhat, ahogy ez a lengyel esetben történt, el lehet képzelni, mi történhet, ha szervezett támadást hajtanának végre egy ország ellen. Minden kormánynak vannak külső és belső ellenségei egyaránt, vagy legalábbis szembe kell néznie olyan elemekkel, amelyek nem a jóakarói. Lehet ez a politikai ellenzék, a szomszédos ország vagy egy korábbi birodalmi hatalom. Valakinek mindig érdekében áll, hogy a mélybe húzzon egy kormányt, destabilizálja egy ország helyzetét és politikai zűrzavart keltsen. Még ha nem is történik politikai manipuláció, valaki biztos feltételezi majd, hogy az történt. A gazdasági bizonytalanságot mindenesetre politikai bizonytalanság követi, "ahogy a nappal után jön az éjszaka" - olvasható a cikkben. Anne Applebaum arról írt, hogy egy hónappal ezelőtt, "a válság első fordulójában", pletykák miatt mentek csődbe bankok. Most, hogy ezer milliárd dollárnyi tőke felbolydulva keres menedéket a nemzetközi piacokon, a pánikot okozó híresztelések országokat tesznek tönkre. A szerző Izland és Ukrajna példája mellett megemlíti: Magyarország egykor azoknak a befektetőknek a célpontja volt, akik kelet-európai hídfőállást akartak létesíteni. Most viszont a nemzeti valuta szabadesésben romlik, hasonlóan a tőzsdéhez, elijesztve a korábbi jól táplált befektetőket. "Fogalmam sincs, mikor és hogyan végződik ez az egész, csak egy ürességet látok" - idézte egy befektető internetes bejegyzését egy magyar pénzügyi portálról a The Washington Post.(MTI)

Népszava: Gyenesei szerint kulturális misszió volt a zenés vígjáték ügyében írt levél

Az önkormányzati miniszter kulturális misszióként tekint arra, hogy  levélben ajánlotta a színházat fenntartó városok polgármestereinek  „egy földije remekbe szabott zenés vígjátékát” - írta a szerdai  Népszava.
A lap abban az ügyben kereste meg Gyenesei Istvánt, amely miatt hétfõn Deutsch Tamás fideszes parlamenti képviselõ  interpellációban vonta õt kérdõre, Gusztos Péter szabad demokrata  politikus pedig lemondásra szólította fel.
A Népszava kérdésére Gyenesei István elmondta, "a Kikötõ címû és  egy másik színdarab is" szerepelt abban a levélben, amelyet a  közelmúltban küldött szét a városvezetõknek.
„Nem igazán értem Deutsch képviselõ felháborodását, mivel Érd,  Kaposvár és Kecskemét polgármesterei ugyanezért például köszönetet  mondtak, és arról tájékoztattak, hogy mûsorra veszik a színmûveket”  - közölte Gyenesei, aki hozzátette: „ezeket a településeket fideszes  politikusok vezetik”. A tárcavezetõ kiemelte: a turizmusért is  felelõs miniszterként nemcsak lehetõsége, de kötelessége is, hogy  ilyen „kulturális misszióra” vállalkozzon, hiszen 2009 a kulturális  turizmus éve lesz, melynek színes programjába "a jó színdarabok is  beleférnek, hiszen vonzzák a közönséget".
Arra reagálva, hogy Gusztos Péter a blogján hétfõn arról írt: a  magyar közéletben nincs szükség olyan vezetõkre, akik a rokonokat,  barátokat a miniszteri pozíciót felhasználva próbálják helyzetbe  hozni, Gyenesei István kijelentette: "elmúlt az az idõ  Magyarországon, mikor egy miniszter ajánlását kötelezõnek kell  venni".    
Ha arra érdemes programot lát, hall, akkor a jövõben is  tájékoztatni fogja a településvezetõket, és természetesen ezért nem fog lemondani - mondta a miniszter a Népszavának. (MTI)

Napi Gazdaság: startolhat a negyedik mobiltender

Várhatóan szerdán jelenik meg a negyedik mobiltelefon-szolgáltató piacra  lépéséhez szükséges, 15 évre szóló frekvenciapályázat - írta a  szerdai Napi Gazdaság.
A lap információi szerint a mostani tender nyertese a 900-1800-2100 MHz-es frekvencián szolgáltathat, az új társaság tehát  megkapja a gms-, a dcs- és az umts-frekvenciákat is, ami ennyit  jelent, hogy a három jelenlegi piaci szereplõhöz hasonló  kondíciókkal szállhat be a versenybe.
Hogy mely cég lesz a nyertes, az még az év vége elõtt kiderülhet  - olvasható a cikkben, amely arra is emlékeztet, hogy a Nemzeti  Hírközlési Hatóság (NHH) 2004-ben már megpróbálkozott a  frekvenciacsomag pályáztatásával, de akkor a két eredetileg pályázó  cég közül végül egyik sem nyújtotta be a szükséges ötmilliárd  forintos bankgaranciát.
A lap úgy tudja, hogy az NHH szerdán egy másik pályázatot is  megjelentet, amelynek értelmében piacra dobnák a 450 MHz-s  frekvenciát is, amelyet elsõdlegesen szélessávú  mobilinternet-szolgáltatáshoz használhatna a nyertes a gyéren ellátott helyeken, így például a tanyavilágban. (MTI)

Magyar Nemzet: a válságtól félünk, nem a kõdobálóktól

A magyarok jelenleg a gazdaságban megmutatkozó gondokat tartják a  legfontosabbnak - derül ki a Nézõpont Intézet felmérésbõl, amelyet a  szerdai Magyar Nemzet közölt.
A megkérdezettek 66 százaléka vélte úgy, hogy nagyon fontos vagy fontos probléma a gazdasági növekedés lelassulása, 45  százaléknyian az adórendszer reformját, 43 százaléknyian az állami  hivatalokban tapasztalható korrupciót, 28 százaléknyian pedig a  népességfogyást tartották a legégetõbb problémának - olvasható a  cikkben.
A lap felhívja a figyelmet arra is, hogy a felmérés szerint a  társadalom veszélyérzete nem támasztja alá Gyurcsány Ferenc 2006 óta  folytatott harcát a szélsõségek ellen, tekintettel arra, hogy csupán  a megkérdezettek 22 százalék gondolja aggasztó jelenségnek a politikai szélsõségek megerõsödését. (MTI)