Alulírottak, az 1970-es és 80-as években a kommunista egypártrendszer emberi jogi és demokratikus ellenzékének részvevői, arra kérjük Önöket, lépjenek fel határozottan a vallásszabadság és más alapvető szabadságjogok védelmében, amelyeket jelenleg komoly veszély fenyeget Magyarországon - így kezdődik a Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős európai biztosa, valamint Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa részére címzett levél.

2011. július 12-én, a szavazás előtt mindössze két órával beterjesztett javaslat alapján a magyar Országgyűlés új egyházügyi törvényt fogadott el, amely megvonta több mint száz vallási felekezet egyházi státuszát - olvasható. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 10. és Az emberi jogok európai egyezménye 9. cikkének nyílt semmibevételével csupán tizennégy felekezet tarthatta meg egyházi nyilvántartását és az azzal járó jogait.

Az állam és az egyház elválasztásának demokratikus normáit is megsértve a törvény szerint a jövőben az Országgyűlésben ülő politikai pártok szavazata dönt majd az egyes egyházak elismeréséről.

Az egyházi nyilvántartásban maradó tizennégy felekezet a római és görög katolikus, ortodox, református, evangélikus egyházak, valamint néhány kiválasztott zsidó felekezet, továbbá az unitáriusok, a baptisták, és a Hit Gyülekezete.

A diszkriminációval sújtott egyházak között szerepel Magyarország összes metodista, pünkösdi, adventi és reform-zsidó gyülekezete, az Üdvhadsereg és Jehova Tanúi, valamint az iszlám, buddhista és hinduista egyházak.

Túl azon, hogy egyetlen éjszaka alatt pária-helyzetbe taszították őket, minden szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásuktól megvonják a törvényben rögzített eddigi támogatást - hangsúlyozza a levél.

A nyilvántartásból kizárt egyházak közül többen vezető szerepet visznek a hajléktalanok, idősek, szegények szociális gondozásában; romákat, elítélteket, gyermekeket és fiatalokat támogatnak, több tízezer rászoruló embert segítenek. Támogatásuk megszüntetése szociális katasztrófához vezet. Több kizárt egyház sikeres középiskolákat és felsőoktatási intézményeket működtet, amelyeknek az akkreditációja most megszűnik.

Az aláírók állítják: a vallások szabadságának és egyenlőségének leplezetlen megsértésén túl az új törvénnyel nyíltan megtagadják a vallási és a politikai intézmények különválasztását is, amely a húsz évvel ezelőtti demokratikus átmenet egyik vívmánya volt.

A nyilvántartásba vételt a jövőben mind a most kizártaknak, mind az új egyházaknak a kormány egyik miniszterénél kell kérelmezniük, aki majd "kiértékeli" hitvallásukat. A kérelmekhez a titkosszolgálatok beleegyezését is meg kell szerezni. Ha a miniszter hajlandó elfogadni a kérelmet, elküldi a parlamentnek, és a politikai pártok kétharmados többséggel döntenek róla.

A törvény megtagadja a kérelmezőktől az elismertetési folyamat bírói felügyeletét. Automatikusan kizárnak a kérelmezők közül minden húsz évnél kevesebb ideje fennálló vallási csoportosulást. Megsértve személyiségi jogaikat, az engedélyezéshez legalább ezer embernek személyesen kell aláírnia a kérelmet.

A levél szerint mindeddig az Európai Unió egyetlen tagállama sem merészelt ilyen szemérmetlenül szembehelyezkedni a vallásszabadság, a törvény előtti egyenlőség, az egyház és az állam szétválasztása elvével, közös Európánk bevett alapjogaival.

Az aláírók emlékeztetnek rá, hogy 1970-es években, amikor Kelet-Európa szovjet uralom alatt állt, hasonló helyzetben csupán annyi lehetőségük maradt, hogy virrasztást rendezzenek a bezárt vagy lebontott imaházaknál.

Mi az emberi jogok tiszteletében egyesült Európáért küzdöttünk. Vajon hiábavalóak voltak-e reményeink? - kérdezik.

Úgy ítélik meg, hogy ez a törvény csupán az egyik legutolsó példája az emberi jogok és a joguralom elleni sorozatos, aggasztó magyarországi fellépéseknek.

Őszintén remélik, hogy az egyházügyi törvény tanulmányozását követően hivatalos vizsgálatot indítanak a minden európait megillető jogok megsértése miatt.

A levelet Ara-Kovács Attila, Dalos György, Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Iványi Gábor, Kenedi János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Szilágyi Sándor, Mécs Imre, Radnóti Sándor, Rajk László és Tamás Gáspár Miklós írta alá.