„Nem látjuk biztosítottnak az átlátható és ellenőrizhető választást” – állítja közös közleményében az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország.

A civil jogvédők annak érdekében, hogy „a választás tisztasága biztosított legyen – és a választási eljárásba vetett bizalom is megerősödjön –, konkrét teendőket” fogalmaznak meg. Ezek szerintük a választási eljárásról szóló, közelmúltban elfogadott törvény módosítását teszik szükségessé. A javaslatok a „névjegyzékek adatainak ellenőrizhetőségére, átláthatóságára vonatkozó garanciákat tartalmaznak”.

Politikai problémának látják, hogy választási eljárásról szóló törvény nem biztosít garanciát arra vonatkozóan, hogy a levélben szavazók névjegyzékének közérdekű (személyes adatokat nem tartalmazó) adatait a nyilvánosság megismerhesse. Annak ellenére, hogy ezek közérdekű adatnak minősülnek – fogalmaznak a civilek –, nincs garancia arra, hogy ilyen információt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) kellő gyakorisággal és részletességgel közzétesz majd. Ugyanez a tájékoztatási kötelezettség szerintük a levélcsomagok formájában beérkező szavazatok tekintetében is hiányzik.

A korábban kormányszervként működő Országos Választási Iroda szerintük a törvényi kötelezettségét is meghaladva biztosította a választási adatok nyilvánosságát. „A még csak nevében létező NVI esetében azonban bizonytalan, hogy építhetünk-e a korábbi jó tapasztalatokra” – írják.

A jogvédők úgy látják, hogy a „választási eljárási törvénynek rendelkeznie kell arról, hogy a feliratkozási időszak során naponta frissülő, a nyilvánosság számára ellenőrizhető statisztikai adatok jelenjenek meg a választások hivatalos honlapján arról, hogy pontosan hányan vetették fel magukat a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre”.

Emellett a jogszabályban kellene kimondani, hogy az „NVI-be beérkezett, illetve a külképviseleteken leadott levélszavazatok számát napi szinten nyilvánosságra hozzák”.

A törvény „nem biztosítja, hogy a pártok, illetve a nemzetközi megfigyelők a levélben szavazók névjegyzékét kellő alapossággal ellenőrizzék” – hívják fel a figyelmet egy újabb problémára a civilek. A jogszabály jelzésük szerint „csak azt engedélyezi a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjai számára, hogy betekinthessenek a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adataiba, de azokról feljegyzést, másolatot nem készíthetnek”.

Megoldást a jogvédők szerint az jelenthetne, ha az NVB tagjai nemcsak betekinthetnének a névjegyzékekbe, hanem azokat össze is vethetnék a névjegyzékbe vétel iránti kérelmekkel, a levélszavazatukat beküldött állampolgárok jegyzékével, illetve az állampolgársági okiratok nyilvántartásának adataival. Ugyanezt a jogosultságot szerintük a nemzetközi megfigyelők számára is biztosítania kell, a jegyzetkészítés tilalmát pedig fel kell oldani, mivel „az ellehetetleníti az érdemi ellenőrzést”.

„Nem igazolja alkotmányos érv, hogy a külképviseleti névjegyzék és a levélben szavazók névjegyzéke ne legyen bármely magyar állampolgár számára megismerhető” – állítják. A jogvédők álláspontja: „lehetővé kell tenni azt is, hogy e névjegyzékekbe az NVB székhelyén bármely magyar állampolgár betekinthessen. Ezzel úgy volna biztosítható a névjegyzékekhez való szabad hozzáférés, hogy a benne szereplő adatok nem lennének könnyebben hozzáférhetők a szlovákiai vagy az ukrajnai hatóságok számára, mint az NVI-től postán kapott szavazati csomag ténye”.

A civilek ezzel nyilván arra utaltak, hogy a névjegyzékhez való hozzáférés korlátozását a határon túli magyarok védelmével indokolják. De a szlovák vagy az ukrán hatóságok számára valószínűleg tényleg nem okoz gondot figyelemmel kísérni azt, hogy kinek postáznak választási csomagot Budapestről.

A jogvédők a levélben érkező szavazatok ellenőrizhetősége kapcsán is aggályokat fogalmaztak meg. Az ilyen szavazatokat az NVI kezeli, s az iratokat is csak maga ellenőrzi. „A törvény nem biztosít lehetőséget sem az NVB tagjainak, sem a nemzetközi megfigyelőknek, sem a média munkatársainak arra, hogy ezt a – választást megelőző hat napban lezajló – procedúrát felügyelje” – jelzik a civilek.

A törvény szerintük azt sem garantálja, hogy „a levélben beérkezett szavazatok számáról az NVI folyamatos tájékoztatást nyújtson”. Úgy látják, mindez „lehetőséget biztosít arra, hogy a ténylegesen beérkezett szavazási iratok ellenőrzése után a levélben szavazók névjegyzékére feliratkozott, ám ténylegesen nem szavazó választópolgárok nevében kitöltött levélcsomagok is az urnákba kerüljenek”. 


A választási eljárási törvénynek ezért rendelkeznie kellene arról – mondják a jogvédők –, hogy „az első beérkező levélszavazattól kezdve naponta frissülő, a nyilvánosság számára ellenőrizhető statisztikai adatok jelenjenek meg a választások hivatalos honlapján arról, hogy hány levélcsomagot iktatott az NVI”.

A levélszavazatok borítékjainak felbontásától kezdve pedig az NVI-nek naponta tájékoztatást kellene nyújtania arról, hogy hány levélcsomagot minősítettek érvénytelennek, illetve érvényesnek – fogalmaznak. Szerintük szükség lenne arra, hogy a jogszabály mondja ki: az NVB tagjai és a nemzetközi megfigyelők jelen lehetnek az NVI-be érkező levélcsomagok teljes feldolgozási folyamata során, hogy ellenőrizhessék a választópolgárok azonosító nyilatkozatait, és összevethessék azokat a levélben szavazók névjegyzékével.

A törvénynek biztosítania kellene – teszik hozzá –, hogy a levélcsomagok teljes feldolgozási folyamata során a média munkatársai is jelen lehessenek, azzal a megkötéssel, hogy a választópolgárok személyes adatait tartalmazó dokumentumokról felvételt nem tehetnek közzé. 

Törvénymódosítástól sem zárkózik el a Fidesz

A felvetett szempontokat a Fidesz is fontosnak tartja, és azok a választási eljárási törvényben már most is tükröződnek - mondta Gulyás Gergely, a kormánypárt szakpolitikusa az MTI-nek a jogvédő szervezetek közleményére reagálva. Jelezte ugyanakkor, hogy ha kell, az esetleges törvénymódosítástól sem zárkóznak el, de álláspontjuk szerint a kérdéses pontok jelentős része a végrehajtási rendeletre tartozik, amely még nem jelent meg.

Példaként említette: szerinte nem törvényi szinten rendezendő az a kérdés, hogy milyen gyakorisággal kell nyilvánosságra hozni a regisztráltak számát.
A fideszes politikus közölte azt is, az eljárási törvény egyértelműen tartalmazza: a Nemzeti Választási Bizottság tagjai felügyelik a szavazatok összeszámlálását, így annak teljes folyamata során az ellenzéki delegáltak is jelen lehetnek.