Bukóforduló - ezzel a címmel vitatkoztak közgazdászok és alkotmányjogászok a kormány eddigi gazdaságpolitikai lépéseiről és az új alkotmány jelentőségéről a szuveren.hu egyéves születésnapján. Oblath Gábor közgazdász emlékeztetett arra, hogy a kormány először nem csökkenteni, hanem növelni szerette volna az államadósságot, csak kiderült, hogy ez lehetetlen. Ezután jött az egykulcsos adó bevezetése, amit úgy tálaltak, mint ami megoldja a gazdasági gondokat, amit a szakember szerint a kormányzati szakértőkön kívül senki nem hitt el.

Hozzátette: az egykulcsos adó bevezetése jelentős bevételkieséssel járt a költségvetés számára és nem érte el a kívánt hatásokat, nem nőtt számottevően a háztartások fogyasztása. - Háromszáz milliárd forint maradt így náluk, de azoknál a magas jövedelmű rétegeknél, akik inkább megtakarítják. Ráadásul a devizahitelesek helyzete megnehezült, ami szintén csökkenthette a fogyasztást - mondja. Muraközy Balázs közgazdász szerint a keresletélénkítés terve eleve halálra volt ítélve, mert egy kis, nyitott gazdaságban, amilyen a magyar, a növekvő fogyasztás amúgy is az importot növelte volna. 

Szerinte a vagyonadó könnyen kommunikálható kiút lenne az egykulcsos zsákutcából. Oblath Gábor szintén úgy véli, hogy szakmai egyetértés van abban, hogy a vagyonadó beletartozik egy jó szerkezetű adórendszerbe, de itthon a politika áldozata lett.

Ami az ágazati különadókat illeti, Oblath Gábor emlékeztetett arra, hogy volt idő, amikor a bankok nagyon jól kerestek Kelet-Európában, Magyarországon is. - Amikor a válság kitört, a költségvetésnek itthon nem kellett nagy pénzeket nyomni a bankrendszerbe, mint számos más országnak. Megtették ezt az anyabankok - fűzte hozzá az előzmények ismertetéséhez.

Azóta azonban a közgazdász szerint nagyot változott a helyzet. Már tavaly jelentősen visszaesett a külföldi tőke beáramlása és az úgynevezett visszaforgatott jövedelem aránya, ami az itt megkeresett és újra itt befektetett pénzt jelenti. - Ez az ország kockázati felárának növekedése miatt alakult így, a különadók, a primitív, ellenséges retorika eredménye - állítja. Szerinte az sem véletlen, hogy a forint jelentősebb mértékben értékelődött el az utóbbi időben mint a többi környező ország valutája. - Ezek a folyamatok ellentétesek az államadósság elleni küzdelem szándékával. Ha a forint leértékelődik, akkor az államadósság újra emelkedni kezd, mert jelentős része devizában van - tette hozzá.

Muraközy Balázs szerint a végtörlesztés és a különadók azt mutatják, hogy az állam nem tartja tiszteletben az alapvető jogállami normákat. - A versenyt szeretné csökkenteni és baráti nagy bankokat előnyhöz juttatni. Ezt látják a külföldi cégek, és kevesebbet fognak befektetni Magyarországon - magyarázta.

A munkaerőpiaci tervek besültek

Köllő János közgazdász a munkaerőpiaci változásokat elemezte. Elmondta, hogy a foglalkoztatás nagy mértékű növelése szerepelt a kormány tervei között, részben ezt szolgálta volna az adócsökkentés, az adminisztratív terhek csökkentése. Másrészt munkaerőpiaci kínálatot is élénkíteni akarták a szociális segély, a munkanélküli segély, a rokkantnyugdíj szigorításával, a közmunka kiterjesztésével, az elbocsátások könnyítésével, a kereslethez jobban illeszkedő szakképzés bevezetésével közép- és felsőfokon. Csakhogy a tervek a szakember szerint besültek. Köllő kiemelte, hogy "meghökkentően óvatlan lépések" is történtek, mint amilyen a minimálbér emelése. Ez szerinte a társadalmi egyenlőséget nem szolgálja, de a munkakeresletet visszaveti és a költségvetés helyzetét is rontja.  

A közmunkáról elmondta, hogy a Bajnai-kormány alatt 60 ezres közmunkás állomány 68 milliárd forintba került a költségvetésnek, most 132 milliárd forint van előirányozva csak bérköltségekre. Mivel a közmunkás minimálbért lejjebb vitték, szerinte egy 200 ezres közmunkás állomány terve bontakozik ki. - Ennyi embert nem lehet munkába állítani, vannak köztük betegek, vannak olyanok, akik időseket, gyerekek ápolnak. Vagyis ezt a létszámot nem fogják tudni elérni. S mivel segélyt az kap, aki 30 nap munkaviszonyt tud felmutatni az elmúlt évben, tömegek lesznek ráutalva az önkormányzatok jóindulatára - magyarázta. 

Muraközy Balázs szerint az állam úgy emel minimálbért a magánszférában, hogy ezt magára nézve nem tartja kötelezőnek. Csakhogy ezzel jelentős lesz a különbség a közmunkával megszerezhető jövedelem és a minimálbér között. - Sok olyan ember van, akinek a termelékenysége a kettő közé esik, de senkit nem lehet majd 80 ezer forintért foglalkoztatni, ezért az állam által kiválasztott munkát végezheti el majd kevesebb pénzért - hangsúlyozta.

Példátlan központi hatalomkoncentráció

Az új alkotmány jelentőségéről három másik szakember vitatkozott. Fleck Zoltán jogszociológus szerint a Fidesz megszűntette saját leváltásának lehetőségeit. Alapvető elvek sérültek, ezek mentén szabadságok és az a lehetőség, hogy a jogállamban fontos vélemények megjelenjenek, politikai erővé formálhassák magukat. - Csapdában vagyunk, melynek egyik jellemzője, hogy nem demokrácia, hanem valamilyen autokrácia. Ezt a folyamatot a választójogi törvény és az igazságszolgáltatás szolgáltatás átalakítása fogja betetőzni - állította.

Úgy vélte, hogy lehet olyanná alakítani a közjogi berendezkedést, ami akár "20-25 évre tartóssá teszi a rezsimet". Hozzátette: az elmúlt másfél évben Magyarországon a jogállam eleve gyenge kultúrája sérült meg. Ráadásul szerinte egy baloldali tömegpártot létrehozni "az úton heverő maradékokból" nehéz lesz.

Tordai Csaba alkotmányjogász szerint viszont a Fidesz társadalmi támogatottsága 2002 óta nem volt ilyen alacsony. A kereslet pedig meg fogja szülni a politikai kínálatot és leváltható lesz a mostani hatalom. 

Miklósi Zoltán politológus szerint az alaptörvény nem csak úgy tud kárt okozni, hogy megnehezíti a Fidesz leváltását. Úgy látja, hogy az alkotmány a két oldal közötti hosszútávú viszonya szempontjából "lassan ölő méreg", mert a peambulum a jobboldali világlátást képviseli. Kiemelte: csak akkor tudunk kimászni a gödörből, ha történelmi jelentőségű javulás következik be a két oldal viszonyában.

Tordai Csaba szerint különösen az önkormányzatok sorsa aggasztó, melyek szerinte érdemi ellensúlyát tudták képezni a mindenkori kormányoknak. Ha ez megszűnik és a testületek átalakulnak "települési értelmiségi beszélgető klubbá" pénz és hatalom híján, akkor ez példátlan központi hatalomkoncentrációval járhat. - Amit, megeshet, hogy egy későbbi, más színezetű kormány sem akar majd korrigálni - tette hozzá.