A törvényszéken folytatódik az ELTE elleni adatigénylési per
G. Szabó Dániel egyetemi hallgató egy éve fordult az ELTE-hez, a jogi karhoz, az egyetemi és a kari HÖK-höz, hogy a jogi kari HÖK gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseire választ kapjon, például a vezetőinek kifizetett juttatásokról, a különböző pénzalapok felosztásáról és a zárszámadásokról. Kérdéseire csak az ELTE vezetősége reagált tavaly áprilisban, javarészt elutasítóan. Ezután a diák a NAIH-hoz fordult, amely 2012 szeptemberében levelet intézett Mezey Barnához, az ELTE rektorához (aki korábban a jogi kar dékánja volt).
"A hallgatói önkormányzat mint közfeladatot ellátó szerv költségvetése, zárszámadása, valamint a kifizetések összege (...) közérdekű adatnak minősülnek, így azokat hiánytalanul az adatigénylő rendelkezésére kellett volna bocsátani" - áll a NAIH elnökének, Péterfalvi Attilának az ELTE rektorához címzett levelében, amely "felszólítja" Mezey Barnát a kért adatok (az ELTE jogi kari HÖK 2012-es költségvetése, a kifizetések összesített kimutatása, a 2009-es, a 2010-es és a 2011-es zárszámadás) kiadására. A levél kitér arra is, hogy csak azoknak a személyes adatait lehet kapcsolatba hozni a gazdálkodási adatokkal, akik a HÖK feladat- és hatáskörében jártak el.
A keddi tárgyaláson a felperes diák pernyertessége érdekében beavatkozó félként megjelent Péterfalvi Attila is. De az ügy érdemi tárgyalása előtt a bíró hivatalból megállapította, hogy az ügyben nincs hatásköre, miután a törvény szerint az országos közfeladatot ellátó intézmény esetében - amilyen az ELTE is - a törvényszék illetékes. Ezért a bíróság áttette az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. E döntés ellen a felek nem fellebbeztek, így az jogerőre is emelkedett.
Péterfalvi Attila a tárgyalás után az MTI érdeklődésére elmondta: a hivatal több mint egyéves fennállása óta ez a második eset, hogy egy közérdekű adatigényléssel kapcsolatos bírósági eljárásba beavatkozóként bekapcsolódnak, de ezt az ügyet több szempontból is nagy jelentőségűnek ítélték. Többek között a tudományegyetem rektorának, a jogi kar korábbi dékánjának jogértelmezése miatt. A NAIH elnöke leszögezte, hogy a HÖK közfeladatot ellátó szerv, ezért képviselőinek díjazása, juttatása közérdekből nyilvános adat. Természetesen ez nem vonatkozik általában a hallgatói juttatásokra, ösztöndíjakra, csupán a közfeladatot ellátó személyekére - emelte ki.
G. Szabó Dániel az MTI érdeklődésére elmondta: tudomása szerint összesen mintegy évi 20 millió forintból gazdálkodik az ELTE jogi kari HÖK. Ebből a jutalomkeret hozzávetőleg 7-8 millió, amelynek felosztásáról az elnök és egyik helyettese dönt. A felperes kiemelte, hogy nem a konkrét eset, az abban személyesen érintett HÖK-vezetők az érdekesek számára, ez csupán egy példa, célja az eljárással a rendszer működésének átláthatóbbá tétele.