A történtek megviselték a bírói kart

"A nyugdíjba vonuló kollégáinkat igyekszünk méltósággal elbúcsúztatni. Nyilvánvalóan nem számíthattak arra, hogy így ér véget sok évtizedes pályafutásuk. A történtek megviselték az egész bírói kart, ezt a nehéz lelki helyzetet megértéssel kell kezelni" - fogalmazott Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék újonnan kinevezett elnöke, aki azonnali létszámemelést ígér, egyúttal bízik az ügyek gyorsításában.

Még ebben az évben 5-10 százalékos bírói és 30 százalékos titkári, tisztviselői létszámnövekedésre látok lehetőséget a nagy nehézségekkel, elhúzódó eljárásokkal küszködő bíróságon - jelentette ki Fazekas Sándor, a Fővárosi Bíróság örökébe lépő Fővárosi Törvényszék új elnöke a távirati irodának adott interjújában.

"Ha a központi régió leterheltsége az országos átlaghoz közelítene, és a munkaterhekkel, a mennyiségi, illetve a speciálisan fővárosra jellemző problémákkal összhangban állna a bírói, illetve segítői létszám, akkor meggyőződésem, hogy nem kerülnének időről időre reflektorfénybe a régió bíróságai, hiszen itt ugyanolyan felkészült és lelkiismeretes bírák dolgoznak, mint az ország más részein" - mondta az új fővárosi bírósági vezető, akit a napokban nevezett ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal  (OBH) elnöke.

A változásokhoz szükséges pénz Fazekas szerint rendelkezésre áll: a bírósági költségvetésben 8,6 milliárdos pótelőirányzat szerepel, ebből országszerte 200 új bírósági ügyintézőt és 180 titkárt lehet felvenni. Hozzáfűzte: reményei szerint a Fővárosi Törvényszék legalább az országos ügyérkezésben betöltött szerepének megfelelően részesül ebből a fejlesztésből.

Az új elnök arra is felhívta a figyelmet: az ország összesen 2906 bírájának hozzávetőleg negyede, 747 dolgozik a fővárosban, ám nekik kell megbirkózniuk az országos ügyérkezés legalább harmadával, ez az arány bizonyos ügytípusokban, például a kiemelt büntetőügyekben vagy a nagy gazdasági perekben, cégügyekben az 50 százalékot is meghaladhatja. Miközben vannak országrészek, ahol egy bíró kezén egyszerre 30-40 ügy van, a központi régióban nem ritka, hogy a bírónak 150-160 folyamatos üggyel kell foglalkoznia . Ennek nemcsak a bírák szenvedő alanyai, hanem a jogkereső közönség is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy egy büntető-, vagy polgári ügyben egyes bíróságokon 1-2 hónapon belül megtarthatják az első tárgyalást, míg a fővárosban erre 4-6 hónapot, vagy akár 1 évet is várni kell - mutatott rá.

Kifejtette: a kiemelt ügyek 40 százaléka a fővárosban folyik: 260 büntető-, 126 gazdasági, és 29 polgári per. Ezekben nagyon nehéz tartani a törvény által előírt határidőket, például a 60 napos tárgyalási időközt, mikor egyszerre több mint száz ügy is lehet folyamatban a bíró kezén. Ráadásul kiemelt ügyből 3-4-nél több nem szerencsés, ha egy bíróhoz kerül, de a fővárosban megesik, hogy 10-15 "áll sorban" egy bírónál. A központi régió bíróságainak másik speciális problémája a munkaerő nagy fluktuációja, ami az ország többi bíróságára kevésbé jellemző. Például a PKKB esetében 2003 és 2010 között 143 bírói álláshelyen volt változás, ez több mint 50 százalékos fluktuációt jelent 8 év alatt. Mindezek az eljárások elhúzódásának objektív, nem a központi régió bíráinak, vagy bírósági vezetőnek felróható okok.

Fazekas szerint az új igazgatási struktúrában sokkal jobb esélyek vannak a hatékony, gyors, helyi érdekeken felül emelkedő operatív vezetői munkára. Az új szabályozás szerint például az OBH elnöke átviheti az ország egyes bíróságain nyugdíjazás, vagy más okok folytán megürülő álláshelyeket másik bíróságra, ahol nagyobb szükség van munkaerőre.

A nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre csökkenése alapján bekövetkező tömeges nyugdíjazásról szólva az új törvényszéki elnök elmondta: 2012 első félévében 47 bíró, illetve bírósági vezető vonul nyugállományba a fővárosban, köztük a Budai Központi Kerületi Bíróság elnöke, a Fővárosi Törvényszék büntető és polgári kollégiumának vezetői és a PKKB két elnökhelyettese. Fazekas Sándor hozzátette: eddig 188 pályázó - jelentős részben bírósági titkár - több mint 200 pályázatot adott be a megüresedő álláshelyekre.

Az első negyedév végén várható, hogy a jobbára megyei bírósági szintről nyugdíjba vonuló kollégák helyére a kerületi bíróságokról kirendeléssel kerülnek kollégák. Az így megüresedő helyeket pedig azonnal betölthetik az újonnan kinevezett bírák, azaz a kerületi bíróságokon mutatkozó bíró hiány megoldásával nem kell várni 2012. július 1-jéig. Ebben a helyzetben feltehetően több száz folyamatban lévő ügyet kell majd átosztani. A megváltozott eljárási szabályoknak köszönhetően azonban már a büntetőügyekben sem kell az egész bírósági eljárást megismételni.

"Nyugdíjba vonuló kollégáinkat igyekszünk méltósággal elbúcsúztatni. Nyilvánvalóan nem számíthattak arra, hogy így ér véget sok évtizedes pályafutásuk. A történtek megviselték az egész bírói kart, ezt a nehéz lelki helyzetet megértéssel kell kezelni" - mondta Fazekas Sándor, aki megjegyezte azt is, hogy van lehetőség a nyugalmazott bírák tovább foglalkoztatására titkárként.

Fazekas Sándor elmondta, hogy meglehetősen nehéz és egyúttal sajnálatosan példátlan időszak is volt a főváros bírái körében az elmúlt több mint egy év, hiszen a Fővárosi Bíróság utolsó elnökének, Gatter Lászlónak a 2010. október végi lemondása, illetve december végi távozása óta eltelt időszakban nem volt kinevezett elnöke az ország legnagyobb bíróságának. Az elmúlt egy év alatt egy elnök és két elnökhelyettes helyett egyetlen vezető, egy elnökhelyettes irányította a bíróságot. A másik elnökhelyettesi poszt csaknem egy éve nincs betöltve, idén nyugdíjba vonul a büntető és polgári kollégium vezetője, így a Fővárosi Törvényszéken is nagyarányú vezetőváltás lesz 2012-ben.

A rendszerváltás óta újra és újra felmerült a már-már kezelhetetlen méretű helyi bíróság átalakítása, de csak a közelmúltban született meg a döntés, hogy 2013-tól négy kerület - a X., a XIV., a XVI. és a XVII. - kiválásával új helyi bíróság jön létre. Még folyik a megfelelő épület kiválasztása, jelenleg egy Őrs Vezér téri ingatlan tűnik a legesélyesebbnek - mondta el Fazekas Sándor.

Azokkal a korábban felmerült ötletekkel kapcsolatban, melyek szerint két vagy akár három részre kellene szabdalni a Fővárosi Bíróságot, Fazekas Sándor megjegyezte: az efféle elképzeléseket sohasem támogatta. Meggyőződése szerint ugyanis a szervezet jó működése nem elsősorban a méretétől, hanem a racionális feltételek kialakításától függ, például az elhelyezéstől, jelen esetben elsősorban a munkaterhek arányosításától, illetve a bírói és bírósági dolgozói létszám bővítésétől.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.