A hétfő és szerda között, ezer felnőtt telefonos megkeresésével végzett reprezentatív felmérés eredményeiről a szervezet csütörtökön közleményben tájékoztatta az MTI-t.

Közölték, általánosságban elmondható, hogy az alaptörvény minden - a Századvég által felsorolt - módosítása esetében többségben vannak a támogatók.

Ismertetésük szerint a legkedvezőbb fogadtatásra az "Alkotmánybíróság működési nyilvánosságának növelése" talált; a válaszadók 86 százaléka értett egyet a módosítással. A megkérdezettek döntő többsége, 83 százaléka támogatja továbbá azt a rendelkezést, mely kimondja, hogy házasság férfi és nő között köthető. 79 százalékuk ért egyet azzal, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság és/vagy a szülő-gyerek kapcsolat.

A megkérdezettek kétharmada (67 százaléka) támogatja, hogy - "a közegészségügy, a közrend és közbiztonság, valamint a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan" - jogellenessé nyilvánítható az életvitelszerű közterületi tartózkodás.

Közölték, kedvező fogadtatásra talált az a módosítás is, mely szerint a kommunista diktatúra vezetőinek nyugdíját csökkenteni lehet; a megkérdezettek 64 százaléka értett ezzel egyet.

A válaszadók 63 százaléka támogatja a hallgatói szerződés elvi alapját, vagyis azt, hogy államilag támogatott képzésen diplomát szerzőknek a diploma megszerzése után meghatározott ideig Magyarországon kell munkát vállalniuk.

A megkérdezettek csaknem fele (49 százaléka) egyetért azzal, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) felelős a magyarországi kommunista diktatúráért, és a vezetőik által elkövetett bűncselekmények nem évülhetnek el.

Ugyanennyien helyeslik azt az alaptörvény-módosítást, mely szerint politikai reklám csak a közszolgálati médiaszolgáltatók által sugározható, a kereskedelmi adókon nem. Azt, hogy politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltatók kizárólag ellenérték nélkül, egyenlő feltételek mellett sugározhatnak ennél jóval többen helyeslik, a megkérdezettek 64 százaléka.

A Századvég szerint "általánosságban megfigyelhető", hogy a lakosok többségének többnyire kiforrott véleménye van az egyes témákkal kapcsolatban. Jelezték: átlagosan mindössze 6 százalék körüli volt azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésekre.

A közleményben emlékeztettek, az Országgyűlés hétfőn fogadta el az alaptörvény negyedik módosítását, amely több ponton változtatta meg a hatályos alkotmány szövegét. Közölték, a kutatás során az egyes módosítások tartalmának társadalmi megítélését vizsgálták a felnőtt korú magyar lakosság körében.

Jelezték ugyanakkor, hogy a módosítás néhány pontja olyan mértékben szakjogi jellegű, hogy az közvélemény-kutatásra nem alkalmas, ezért a kérdéssort úgy állították össze, hogy abban "a nagyobb közérdeklődésre számot tartó, az állampolgárok szélesebb körét közvetlenül érintő megállapításokra" kérdeztek rá.