A TASZ közleményében azt írta, a javaslat által bevezetni kívánt szabályozás több szempont alapján is elhibázott, és az Országgyűlés általi elfogadása súlyos következményekkel járna.

Álláspontja szerint a fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslat indokolása nem tartalmaz adatokat annak az állításnak az alátámasztására, amely szerint a súlyos, erőszakos bűncselekmények száma drámaian emelkedett volna. "Ennek feltehetően az az oka, hogy ez az állítás egyszerűen nem igaz" - írta a TASZ.

Tájékoztatása szerint az emberölés, a rablás, az erőszakos közösülés bűncselekmények száma nem mutat emelkedő tendenciát, és a testi sértések száma sem növekedett drámai mértékben.

A tárgyalásra váró új magyar büntető kódex általános része a bíróságoknak nagyobb mozgásteret engedve, lehetővé teszi az egyéniesített büntetések alkalmazását, és ez az elv a magyar igazságszolgáltatás szereplőinek teljes szakmai konszenzusa alapján jelenik meg a tervezetben - áll a közleményben.

Ezzel a szemlélettel gyökeresen ellentétes a fideszes törvényjavaslat, amely szűkítené az egyéniesítés lehetőségét, és kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztést írna elő olyan esetekben is, amikor az elkövetett cselekményekért ilyen súlyos büntetés egyébként nem lenne kiszabható.

Arra a fideszes hivatkozási alapra, amely szerint az amerikai Kalifornia államban 1994-ben bevezetett "három csapás törvény" hatására jelentősen visszaesett a bűncselekmények száma, a TASZ úgy reagált: igaz, hogy a bevezetés után a statisztikák "mutatósak voltak", azonban meg kell említeni, hogy az 1990-es évek közepén nemcsak Kaliforniában, hanem az egész országban visszaesett a bűnözés.

Ennek oka feltehetően nem pusztán a kaliforniai börtönnépesség növekedése volt, hanem számos gazdasági és demográfiai folyamat is hatott a bűnözés alakulására, például csökkent a fiatal felnőtt férfiak aránya, nőtt az életszínvonal, és javultak a foglalkoztatottsági adatok. Ráadásul Kanadában, ahol ilyen szabályozást nem vezettek be, a kérdéses időszakban a kaliforniaihoz nagyon hasonló arányban csökkent az elkövetett bűncselekmények száma - írta a TASZ.

Az összegzés szerint az semmiképpen nem lehet a büntetés célja, hogy "vélt társadalmi haszon reményében, differenciálás nélkül kötelezően +kiiktassanak+ valakit a visszatérés esélye nélkül".

Az úgynevezett "három dobás törvény" (three strikes law) alkalmazása az Egyesült Államokban a 90-es években terjedt el a visszaeső bűnözőkkel szemben. Az egyes szövetségi államokban eltérő módon beiktatott és alkalmazott törvény lényege, hogy az eljáró bíróságok számára kötelező büntetési tétel és hosszabb börtönbüntetés kiszabását írja elő bizonyos visszaeső bűnözőkkel szemben. A Fidesz amerikai mintán alapuló javaslatának lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kaphatja, ha pedig ez meghaladja a 20 évet, akkor a bírónak ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia.

Botka László (MSZP) megfontolandónak tartja a Fidesz által javasolt "három csapás törvény" néhány elemét, álláspontja szerint azonban a büntetési tételek emelése önmagában nem szorítja vissza a bűncselekményeket. A szocialista politikus erről az MR1-Kossuth rádió országjárásának szegedi állomásán rendezett közéleti vitán beszélt, melyen Lázár Jánossal, az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnökével együtt vett részt.