A társadalom lelkiismereti ablaka
A szakember statisztikái szerint a tendencia a befejezett öngyilkosságok módjában is tükröződik. Sehol a világon nincs például ennyi önakasztás, melyet jellemzően elsősorban a 35-45 év közötti, egyedül, kisebb vidéki településeken vagy a nagyvárosok perifériáján élő férfiak követnek el. Közülük sokan voltak szenvedélybetegek.
A LESZ elnökétől, Szabóné Kállai Klára klinikai szakpszichológustól azt is megtudtuk, hogy évente 250-260 ezer hívás érkezik a lelki elsősegély telefonos vonalakra, s az országoban összesen nyolcszáz, jól kiképzett önkéntes segítő fogadja, hallgatja a telefonálók panaszát, sorstörténetét, segélykiáltását, és szakszerű segítséget próbál nyújtani nekik.
A telefonszolgálatok anonimak. A telefonálótól nem kérnek adatokat, s maguk a segítők is névtelenek. Kérték is a konferencián, hogy ne fotózzák őket, hiszen amennyiben azonosíthatóak, a névtelenség bizalma veszhet el a telefonáló számára.
Megkérdeztük a telefonos lelki segélymozgalomban régóta dolgozó Varga Gábort, hogy miként változott meg a hívások tartalma az évtizedek során, s milyen társadalmi gondokra, konfliktusokra lehet következtetni ezekből.
- A hívások tartalma dramatizálódott – kezdte a választ, előrebbocsátva, hogy a telefonos lelki segélyszolgálatoknak három feladatuk és lehetőségük van: a lélektani segítség, a különböző eredetű krízisprevenció, valamint a tényleges öngyilkossági szándéktól való életmentő eltérítés. Ez utóbbira a hívások 4-6 százalékában van szükség.
- Régebben a legtöbb esetben nevelési problémákkal, párkapcsolati vagy időskori gondokkal, beilleszkedési zavarokkal küszködők telefonáltak – folytatta a társadalmi elnök. - Most a nagy válségkrízisek nyomatják meg az emberekkel a telefon gombjait. Rengetegen fordulnak hozzánk egzisztenciális krízisek miatt, elveszítik a munkahelyüket, nem tudják fizetni a rezsit, a törlesztést, ezért veszélybe kerül a lakásuk is. A vad piacgazdaság kockázataival nem tudnak mit kezdeni, túlélési kapacitásuk fogyóban.
A szakember úgy fogalmazott: az emberek sok mindent bekiabálnak a társadalom lelkiismereti ablakán. Teszik ezt egyre indulatosabban és erőszakosabban. A szolgálatok társadalmi megoldásokra nem képesek, de a mélyről eredő tünetrendszerek megnyilatkozásainak a fogadására, terelésére alkalmasak, s nagyon sok akut krízisben tudnak életmentő segítséget nyújtani.
A kifejezetten lelki segély szolgálatok működtetésére a civil szervezetek mindösszesen 20 millió forintot kapnak, hangzott el a konferencián. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának főosztályvezetője, Téglássy Kristóf szerint ennek az összegnek a többszöröséről van szó. Többek szerint a minisztérium nyilván azokat a pénzeket is számolja, melyeket más, nem kifejezetten lelki segélyvonalak működtetésére juttatnak. Annyi mindenesetre biztos, hogy az egészségügynek nincs pénze ennek a feladatnak a támogatására, az említett, vitatott mértékű összegeket a szociális ágazat büdzséjéből különítik el.
Szabóné Kállai Klára azt szorgalmazta, hogy a lelki segélyszolgálatok közös hívószámát ismerjék el segélytelefonnak, hogy ne csak a hívóknak, hanem a működtető, szerény anyagi helyzetben tevékenykedő civil szervezetnek se kerüljön pénzébe
Az idén július 1-től ugyanis a 116-123-as közös számon már elérhető a 20 lelki elsősegély szolgálat az országban. A szám a T-com vonaláról és mobiltelefonról egyaránt ingyenesen tárcsázható a nap 24 órájában.
- Ezen a számon júliusban 13 ezer hívás érkezett – ismertette az adatokat a konferencián a T-com képviseletében részt vevő Villám István.
A konferencia egyik gondolatát megfogalmazó Varga Gábor azt hangsúlyozta: tudjuk, hogy „a cél vonz, a kudarc meg kerget előre.” Ha a kudarcban nem szűkölködő egyének számára megerősödik az elérhető és elfogadható cél, akkor idővel talán ismét „lágyabb” témák uralják a lelki segélyszolgálatok vonalait.
