A tankönyvforgalmazás a rendszerváltás utáni időszak egyik megoldatlan kérdése volt - ismerte el Kolosi Tamás, a MKKE felügyelőbizottságának elnöke, de úgy vélte, a 2011-es törvénymódosítástól a rossz rendszer tovább romlott. A felügyelőbizottság elnöke sajtótájékoztatón kifogásolta, hogy a törvénymódosítás előtt a kormányzat nem konzultált a szakmával, így a könyvszakmai szempontok egyáltalán nem érvényesültek.

A törvénymódosítás hosszú időt hagyott a felkészülésre, de a tanügyi kormányzat ezt elmulasztotta. "Nem készítette el a szokásos végrehajtási utasításokat, gyakorlatilag koncepció sem készült" - mondta Kolosi Tamás, aki szerint "méltánytalan" a Könyvtárellátó Kht.-t egyedül felelőssé tenni az őszre kialakult helyzetért, hiszen a köznevelési államtitkárság teljesíthetetlen feladatok elé állította a céget. Rámutatott: az idei tankönyvforgalmazást jellemző "abszurd jelenségek gyermekbetegségek", amelyeket ki lehet küszöbölni, de a centralizált, "államosított" rendszer több sebből vérzik. Ezek közül kiemelte: míg a világ legtöbb országában a tankönyvellátás egyik célja, hogy a gyerekeket "bevigye a könyvesboltba", Magyarországon ennek a fordítottja történik, a központosított rendszer éppen "kivezeti" a fiatalokat a könyvesboltokból. "Kultúraellenes, olvasásellenes és könyvellenes hatása van a centralizált tankönyvelosztásnak" - vélekedett Kolosi Tamás.

A központosítás 15-16 milliárd forintos forgalmat von ki a hagyományos könyvkereskedelemből, ami tovább súlyosbítja a piac likviditási problémáit. Ennek oka, hogy bár magasak a kereskedői árrések, a könyvkereskedelem az év egészében a veszteségesség határán van, és csak az utolsó hónap, a karácsonyi vásárlások billentik át a mérleget - mutatott rá a Líra cégcsoport elnöke, aki szerint eddig a szeptemberi tankönyvvásárlások segítettek átvészelni a kritikusnak számító, áprilistól novemberig tartó időszakot. Kolosi Tamás szerint az új rendszer súlyosbítani fogja a könyvszakmára jellemző problémákat, például a körbetartozást, a késedelmes kifizetéseket, ami a könyvpiac egészére veszélyes. De nem a korábbi rendszer visszaállítását szeretnék elérni, céljuk egy differenciáltabb tankönyvellátás létrehozása, amely jobban figyelembe veszi a gyerekek, a pedagógusok és a könyvszakma érdekeit.

Zentai Péter László, az MKKE igazgatója bírálta a tankönyvkiadás tervezett monopolizálását, amelynek hírét az oktatási államtitkárság sem cáfolta. Véleménye szerint az államtitkárság különböző fórumokon elhangzott érvei nem állják meg a helyüket, szerinte a jelenlegi rendszer nem pazarló, és nem jelennek meg felesleges könyvek. Kiemelte, míg Németországban például 40 ezer, Magyarországon összesen 3500 féle tankönyv van forgalomban, a tanárok 2-3 könyv közül választhatnak a tantárgyak 90 százalékában. Szerinte tévhit az is, hogy a pedagógusok különféle tartalmú könyvek közül választhatnak, hiszen a Nemzeti alaptantervtől eltérő tartalmú könyvek nem kerülhetnek a tankönyvjegyzékre. Csakhogy a tanárok a tankönyvekkel alapvetően módszertant választanak, és egy monopolizált tankönyvpiacon sérülhet a tanszabadság.

Az MKKE igazgatója szerint cáfolható az az állítás is, hogy pazarló a jelenlegi rendszer, hiszen nem az állam, hanem a kiadók vállalják a piaci kockázatot. A kiadók esetenként 10-100 millió forintot fordítanak egy-egy tankönyvcsalád kifejlesztésére és az akkreditációra, noha a megtérülés nagyon kockázatos - mondta el Zentai. A tankönyvforgalmazás centralizációjának most jelentkező problémáit egyébként az MKKE előre jelezte, szerinte a kiadói monopolizálás után is hasonló fog történni: drágább, bonyolultabb és nehézkesebb rendszer jön létre.