Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az újonnan megválasztott alapjogi biztoshoz fordul, és azt javasolja, hogy Székely László kezdeményezze a temetkezésről szóló törvény alkotmánybírósági felülvizsgálatát. A szociális temetésről szóló nemrég elfogadott törvényi rendelkezések ugyanis megalázóak és diszkriminatívak, ezért sértik az emberi méltósághoz való jogot.

A szociális temetés törvényi feltétele, hogy a temetésre kötelezett alapvetően személyesen készítse elő elhunyt közeli hozzátartozóját a temetésre: mosdassa, öltöztetesse, ássa meg saját halottjának sírját, sőt akár hantolja be a sírt, továbbá a temetőn belül a koporsót vagy urnát is maga szállítsa – emlékeztet a szabályozásra közleményében az intézet.

A szociális temetésre rászorultak ilyesfajta kényszerű személyes közreműködése egyszerre népnevelő célzatú és középkoriasan kegyetlen állami követelmény, amely alapjaiban idegen a XXI. századi társadalmi berendezkedéstől és a modernitás morális értékrendjétől – olvasható a Majtényi László által jegyzett dokumentumból. Ennek alapján szerinte megállapítható, hogy a szociális temetés most elfogadott szabályai közvetlenül is sértik az emberi méltóságot. A törvény ugyanakkor a támogatást igénybevevőkkel szemben önkényesen tesz különbséget: csak azok kaphatnak például ingyenes sírhelyet, akik kizárólag személyes közreműködéssel járulnak hozzá a temetéshez.

Az Eötvös Károly Intézet egyelőre várakozással tekint az új alapjogi biztos működésére, sőt örömmel nyugtázta, hogy a biztos első nyilatkozatában hitet tett a szegények, a kiszolgáltatottak ügyének felvállalása mellett. Ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a biztos az alkotmánybírósági indítványok megfogalmazásakor önálló alkotmányértelmező felelősséggel tartozik.

Ez a felelőssége az állampolgárok indítványozási jogának korlátozása miatt jelentősen meg is növekedett – véli a jogvédő szervezet. Tekintettel arra is, hogy személyi összetételének változása miatt megerősödött az Alkotmánybíróság politikai karaktere és így az alaptörvény-ellenesség standardja bizonytalanabbá vált – fogalmaznak –, az alapjogi biztos nem mérlegelgeti, hogy csak olyan ügyekben lépjen fel, amelyekben biztosra vehető vagy valószínű indítványa pozitív elbírálása. Az ombudsman munkájának tehát nem lehet mércéje, hogy a beadványát elfogadják-e – hangsúlyozza az intézet a közleményében –, mert ha a munkáját alapvetően e követelményhez kívánja igazítani, működése nem lesz sikeres.