A csepeli temető tartalékterületén alakítaná ki a temetői törvény idei módosításával előírt szociális parcellát a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. A jelenleg csaknem 11 ezer négyzetméteres temető területét összesen 60 százalékkal, azaz 7100 négyzetméterrel bővítené a főváros, de ennek csak egy részét adnák át a „szociális temetkezésre”. Ha a jogszabályhoz igazodva jövő januárban meg szeretnék nyitni a parcellát, a kialakítás költsége 150 millióra rúg. S még ez a legolcsóbb megoldás.

A BTI idei üzleti terve ezt természetesen nem tartalmazza – hiszen a törvénymódosítást szeptemberben fogadta el a parlament –, így a cég tulajdonosától, a fővárostól kér pénzt a megvalósításhoz. (A társaság a tervezetthez képest is rosszul zárt. Az első háromnegyed évet 13 millió forintos hiánnyal teljesítette, holott az értékesítés nettó árbevétele a tervezettől több lett. Csakhogy a személyi jellegű ráfordításokat nem sikerült az elvárt mértékre szorítani.)

A BTI számításai szerint jövőre 2380 szociális temetés valósulhat meg, amelyből 452 lehet koporsós, 1928 pedig urnás elhelyezés. Az úgynevezett szociális temetés esetén az állam vállalja magára a költségeket, ha a hozzátartozó a jogszabályban meghatározott módon személyesen közreműködik. Így például a halott rokona maga mosdatja, öltözteti az elhunytat. Azután fogja az ásót, és kalákában – szigorúan fizetség nélkül társuló önkéntesekkel támogatva – megássák a sírgödröt. (Már a törvény vitájában is azt jósolták, hogy jócskán megnövekszik majd az urnás temetések száma.) Ezután vállon kiegyensúlyozzák a koporsót a temető újonnan kijelölt szociális szektorába, a szegénysorra, és nagy ügyességgel leengedik belé a börtönökben gyártott ingyenkoporsót kedves halottjukkal. S végül a gyásznép együtt hantolja be a sírt.

Mindez teljesen ingyenes. De csak akkor, ha egyetlen részletben sem térnek el az előírttól. Így nem temethetnek szociálisan a családi sírboltba, korábban megváltott többes urnasírba, nem választhat másik koporsót vagy sírjelet, nem kérheti, hogy autón vigyék a túlsúlyos rokont a sírig, és nem ácsolhat maga fejfát. Az ingyenesség csak csomagban jár. Ha valaki segítséget kér például a sírásáshoz, akkor már ugrik is a szociális temetés, helyébe a helyi önkormányzat biztosította köztemetés lép, amit viszont hagyatéki teherként kiszámláznak a rokonnak.

Az állami szerepvállalás nem terjed ki a temetőüzemeltető – Budapesten a BTI Zrt. – költségeire sem. Így a szociális parcella kialakítására, fenntartásra, a közművek biztosítására, a parcella őrzésére, de a szociális halottak hűtésére, a hozzátartozók szerszámmal ellátására, egyéb munkafolyamatokra. A fővárosi cég azonban legfőképpen a parcellák eladásából befolyó bevétel kiesését panaszolja fel. A szociális temetések bevezetése miatt kieső bevételt 195 millióra taksálják.

A BTI főként erre hivatkozva jövőre 192 millió forintos veszteséggel számol, amelyből 28 millió a szociális hamvasztások ára. Az intézet egyébként a temetések számának 18-23 százalékos visszaesésével számol. Minderre hivatkozva átlagosan 11 százalékos díjemelést tartanának indokoltnak. Ez nem kompenzálja majd a szociális temetés miatti veszteséget, de többet nem mernek emelni, mert akkor még inkább emelkedne a szociális temetések száma. Mivel a szociális parcellák sírjai mentesek a megváltási díjtól, így a terület fenntartásának költségét a fizetős sírokon kell „megkeresni”, illetve a fővárosi önkormányzatnak kell kompenzálni.

A BTI egyébként a rá háruló feladatok után – mint például az igénybevevők oktatása, adminisztrációja, a munkafolyamatok felügyelete, a szerszámok biztosítása – költségeket számol el. Csakhogy az általános forgalmi adókról szóló törvény szerint az ingyen szolgáltatás után is adózni kell, ami további 61 millió forint többletkiadást jelent.

A veszteségek csökkentése érdekében a fővárosi temetőkben is bevezetnék a behajtási díjat, amely alkalmanként 370 forint lenne. A BTI javaslatáról szerdán dönt a közgyűlés.