Szélsőséges természeti katasztrófát modellezett a napokban a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft., az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közelmúltban rendezett vihar-szimulációjának ötletére. Az OKF elsősorban az ilyen természeti vészhelyzetekre érvényes kommunikációt tesztelte, az alkuszcég viszont egy nagy vihar következményeit vezette le a meglévő adataiból és tapasztalatai alapján. Mint az Németh Péter, a a kft. kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta, a cég azt modellezte, hogy mire számíthatnak azok, akiknek van biztosításuk, s mi lesz azokkal, akik a havi néhány ezer forintos kiadáson spóroltak. Az alkusz olyan nagy erejű viharral számolt, mint amilyen napok óta menetrendszerűen lecsap az ország különböző régióira. A szakemberek bekalkulálták az elmúlt időszak valós adatait is, például az időnként óránkénti hatszázszori villámlást, s egy esetleges halálos kimenetelű villámcsapást is.

Magyarországon mintegy 4,2 millió lakóingatlan van, ennek 73,5 százaléka biztosított, ami nem rossz arány, de elmarad a Nyugat-európai 90 százalékos átlagtól – ismertette a szakértő. A vihar-szimulációban szereplő településen - amely biztosítási szempontból az országos arányt tükrözi - tornádó, jégeső, belvíz és árvíz is pusztított, száz házat romba döntött, vagy súlyosan megrongált, s a talpon maradt épületek ingóságaiban is jelentőskárt tett. A használhatatlanná vált épületek közül 73-ra fizetett a biztosító, a többi tulajdonosa nincstelenné vált, annak ellenére, hogy néhányuknak volt már biztosítása, csak éppen nem elég régi.

A szolgáltatók közül ugyanis egyre többen vezetnek be 15 napos moratóriumot a természeti- és árvízkárokra. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt nem fizetnek kártérítést, legalábbis e két káreseményre. De azok közül sem kap mindenki reális összeget, akiknek volt biztosításuk, mert a szerződések csaknem 30 százaléka korszerűtlen, vagy nem teljes körű. Ez utóbbi esetben a leggyakoribb „hiba”, hogy az ingóságokra kötött biztosítás nem értékkövető, vagyis az 5, 10, 15 évvel ezelőtt - vagy még régebben - kötött szerződés óta eltelt években az ügyfelek nem igazították a biztosítást az új, korszerűbb műszaki és egyéb berendezésekhez, azóta szerzett értékekhez. Az ilyen károsultak jóval kevesebb pénzt kapnak, mint amennyit remélnek. A vihar-szimuláció során ezt, az egyébként gyakori helyzetet is rögzítették a CLB-sek. 

A fiktív természeti katasztrófában tehát - akárcsak a valóságban - természetesen azok jártak jól, akik mindenféle, hazánkban előforduló természeti csapás ellen biztosították házukat és a benne lévő ingóságokat, az utcán álló autót pedig casco „védi”.

Magyarországon egyre szélsőségesebb az időjárás, viszonylag gyakran kell számolni nagy erejű tornádóval, jégesővel, heves villámlással járó zivatarral, árvízzel és belvízzel. A szekértő szerint ezekre az esetekre ma már havi párezer forintos díj ellenében, s egy minden részletre kiterjedő szerződés alapján milliós kártérítéseket is kifizetnek a biztosítók, ezért vétek éppen ezen a kiadáson spórolni. A szakértő tapasztalatai szerint sokan még mindig nem hisznek a biztosításban, csak a bajban döbbennek rá, hogy éppen a havi pár ezer forintos spórolással veszítik a legtöbbet, adott esetben mindenüket.