MEGYEI LAPOKBÓL

A szegedi gyerekeknek bejött a digitális tábla

Több szegedi iskolában bevált az úgynevezett interaktív tábla. Az előző tanévben a város 17 önkormányzati oktatási intézményében 74 interaktív tábla volt; az eszközöket nem a fenntartó, hanem az iskolák szerezték be. A 2008-as infrastruktúrafejlesztésre irányuló pályzaton 331 interaktív tábla kerülhet az iskolákba. A gyerekek nagyon élvezik az interaktív tábla használatát („A tanárnő most varázsolni fog?”), kérdezik a gyerekek egy iskolában, a pedagógusoknak azonban még sok fejtörést okoz, miként építsék be az eszköz használatát az óra menetébe. A Szeged—Móravárosi Szakközép- és Szakiskolában Máté Mária számítástechnika—matematika szakos tanár elmondja: egy tanóra otthoni digitális feldolgozására legalább egy órát kell szánnia, holott ő informatikus.

Panelprogram nagyobb önrésszel

A panellakások közel ötöde újult meg eddig Zalaegerszegen állami és önkormányzati támogatással. Az idén viszont már csak állami támogatásban bízhatnak a felújítást tervező lakóközösségek, a város ugyanis nem tud részt vállalni a munkálatok költségeiből. Így pedig nagyobb önrészt kell fizetniük a lakóknak - olvasható a Zalai Hírlap hétfői számában. A lap tudósítása szerint a város önkormányzata - amely az elmúlt években rendre jelentős összegekkel támogatta a panelfelújításokat - anyagi okokkal magyarázta döntését.

Eltűnt milliárdok a főiskolán

Négymilliárd forinttal nem tudnak elszámolni a Nyíregyházi Főiskolán egy pénzügyi vizsgálat szerint. Az oktatási tárcától kiszivárogtatott információk alapján elutasították a Nyíregyházi Főiskola 2006-2007-es költségvetési beszámolóját - olvasható a mai Kelet-Magyarország címoldalán. A cikk hivatkozik a Magyar Nemzetben e témáról szombaton megjelent írásra. A vizsgálat szerint a kollégiumépítési és épületrekonstrukciós beruházással kapcsolatos iratok nem lelhetők fel a főiskolán. A lapnak nem sikerült megszólaltatnia az ügyben a volt és a jelenlegi rektort. A volt műszaki főigazgató-helyettes, Vad Sándor viszont elmondta: meg kell lenniük a papíroknak, mert mindenhová, így a minisztériumba is megküldték őket.

Tizenöt éves a kőszegi SOS-gyermekfalu

Számos kőszegi és környékbeli cég, magánember, valamint battonyai, kecskeméti, osztrák és német vendég halmozta el ajándékkal a kőszegi SOS- gyermekfalu 97 lakóját, valamint a 13 hivatásos nevelőszülőt. Az ünnepségre az intézmény fennállásának 15. évfordulója alkalmából került sor - olvasható a Vas Népe című napilap hétfői számában. Az írásból kiderül: egy osztrák házaspár hat éve istápolja az intézmény Csillagházában lakó gyermekeket. Eva és Alex von Papen adományai által már az épületben lakó minden gyereknek van kerékpárja, kaptak tévét és viedót is. Az osztrák család rendszeresen viszi kulturális programokra és a Fertő-tóra kirándulni a gyerekeket, akik szeretetükkel és maguk készítette ajándékokkal viszonozzák a Papenék kedvességét.

AZ MTI LAPSZEMLÉJE

Népszava: újabb hitelt vesz fel a BKV?

A Népszava értesülése szerint jelentős hitelt venne fel a BKV az idén, vagy  legkésőbb a jövő év első felében. A lap úgy tudja, húsz vagy negyven  milliárd forintos tétel szerepel a tervek között.
A pénzintézetek azonban vonakodnak újabb hitelt nyújtani a fővárosi cégnek, amely már jelenleg is 82 milliárd forintos  adósságállományt görget maga előtt.
Az évi 15-20 milliárd forint veszteséget termelő BKV a hatalmas  adósságállomány és a rendezetlen finanszírozási viszonyok miatt  rossz adósnak számít, ezért felmerült, hogy a cég helyett az újabb  hitelt "névlegesen" a fővárosi önkormányzat vegye fel, vagy legalább  vállaljon garanciát a visszafizetésre.
Ettől a lépéstől azonban a fővárosi döntéshozók azért ódzkodnak,  mert az önkormányzat is csak nagyon szigorú költségvetéssel tudja  megőrizni a város pénzügyi stabilitását.
A főváros adósságállománya jelenleg 170 milliárd forint, ennek a  törlesztése pedig az idén 24 milliárd forintot visz el az önkormányzat költségvetéséből. (MTI)

Világgazdaság: új finanszírozási tervet készített az egészségbiztosító

A Világgazdaság értesülése szerint új finanszírozási tervet készített  az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), ezzel pedig  megszűnhet a folyamatos vita a kórházi teljesítmények korlátozásáról.
Kiss Zsolt, az OEP finanszírozási főosztályának vezetője szerint az átalakított rendszerben januártól a "pénz követné a  beteget", azaz rugalmasan kezelnék az intézményekkel kötött  finanszírozási szerződéseket, és azokon negyedévente, a  "betegmozgásokat követve" változtatnának.
A gyógyításért járó pénzt feladathoz, lakosságszámhoz, továbbá  ahhoz kötnék, hogy a páciens az intézményrendszer melyik szintjén  kap ellátást.
A teljesítményvolumen-korlát átalakítását szolgáló javaslat a  jövő évi költségvetési törvény elfogadását követően jelenhet meg a jogszabályokban. (MTI)

Napi Gazdaság: a bankok jobban megnézik, mennyi hitelt adnak

Magyarországon sem maradhat minden következmény nélkül a jelzáloghitel-válság, a  hiteligénylők alacsonyabb összegre számíthatnak, mint egy évvel  korábban - írta a Napi Gazdaság hétfői számában.
A lap szerint a hazai bankok egyelőre inkább csak rejtett módon szigorítottak az ingatlanalapú hitelezési gyakorlatukon.
Míg korábban az értékbecslők még nagy arányban az adásvételi  szerződésben szereplő árat fogadták el piacinak, addig ma már ennél  kevesebbet számolnak. Ez azt jelenti, hogy a becslés a piaci  értéknél akár húsz százalékkal is kevesebb lehet, és így ennek  alapján számítják ki az úgynevezett hitelfedezeti rátát.
A valóságban tehát a bank az ingatlan jelenlegi piaci értékének  alig több mint ötven százalékát finanszírozza.
A Napi Gazdaság által megkeresett pénzintézetek között volt,  amelyik azt közölte, hogy a jövedelemigazolás nélkül benyújtott hiteligénylések esetén a korábbinál körültekintőbben jár el. (MTI)

Magyar Nemzet: elavult külképviseleti honlapok

Kilenc külképviseleti honlap, köztük a varsói magyar konzulátus felülete  évek óta nem frissül, pedig a Külügyminisztérium idén is csaknem  harminc millió forintot költött az általa működtetett portál  üzemeltetésére - írta hétfői számában a Magyar Nemzet.
A szaktárca honlapján nyolc olyan, gyakorlatilag használhatatlan aloldal található, amely több mint két éve nem  frissült. A nemtörődömség különösen Lengyelország esetében kínos a  sokat hangoztatott lengyel-magyar barátság miatt.
A Magyar Nemzet szerint a külügyi tárca "vérszegény  teljesítménye" a hazánkban működő lengyel nagykövetség naprakész,  gyakran frissített honlapjával összevetve mérhető le igazán.
A szerkesztésért felelős Szalay Zsolt elismerte a frissítések  hiányát, ugyanakkor azt közölte, hogy a tartalomért a külföldi  missziók felelnek. Mint mondta, Budapestnek ugyan kötelessége lenne kezdeményezni, ám ehhez nincs elég emberük. (MTI)

Magyar Hírlap: kétségbeejtő helyzetben a tokaji szőlősgazdák

Kétségbeejtő helyzetben vannak azok a tokaji szőlősgazdák, akik nem saját maguk  dolgozzák fel a szőlőt, hanem felvásárlóknak adják el - írta a  Magyar Hírlap hétfőn.
Az idén a tavalyi árnak már csak kétharmadát kínálják a szőlőért, ami jóval az önköltség alatt van; a ráfizetést pedig egyre  kevesebben vállalják.
A tokaji borvidéken leszüretelték már a korai fajtákat, a  kedvező időjárás miatt a kései fajták is szépen aszúsodnak, és a  termés mennyiségére sem lehet panasz.
Sebesta Sándor hegybíró szerint azonban hiába a jó termés,  képtelenség száz forintnál alacsonyabb kilónkénti áron megtermelni a  szőlőt. Üzleti nyereséget feltételezve a korrekt felvásárlási árnak  150 forintnak kellene lennie. Ezzel szemben a felvásárlók az idén  csak hatvan-nyolcvan forintot akarnak fizetni.
A hegybíró szerint ennek az az oka, hogy Olaszországból  tartálykocsikban özönlik be az olcsó bor, amelyet gyakran 200-250  forintos áron forgalmaznak. Ilyen áron magyar szőlőből tisztességes  módon nem állítható elő bor.
A gazdák korlátoznák a külföldi borok behozatalát, a magyar  állam ezzel elősegíthetné a hazai borágazat érvényesülését. Ha  megteheti ezt a francia kormány a maga borvidékeinek védelmében, akkor a magyar miért nem? – vetette fel a hegybíró. (MTI)