A szakértők meglepődtek a hallgatók nyelvi követelményeinek enyhítésére vonatkozó javaslaton
A Felsőoktatási Kerekasztal szeptember 20-án elfogadott javaslata az egyetemi-főiskolai oktatás lényegbevágó problémáinak sorára keres hosszabb távra szóló megoldásokat, eközben azonban a végzősöktől megkövetelt nyelvtudást is problémák forrásaként jeleníti meg – fogalmaz közleményében a Nyelvtudásért Egyesület, amely egyetért a tervezet bevezetőjében megfogalmazott célokkal, a modern, hatékony felsőoktatással szemben megfogalmazott elvárásokkal. Ám felteszi a kérdést: elképzelhető-e mindez legalább egy idegen nyelv elemi, hétköznapi használatának készsége nélkül?
A közlemény szerint az egyesület szakértői őszinte meglepetéssel olvasták, hogy a javaslat az egyetemi
tanulmányok sikeres befejezésének akadályait tárgyaló okok között a felsőfokú végzettséghez előírt nyelvtudást nevesíti problémaként. Ez élesen szemben áll a nyelvtudás fontosságát elismerő szakmai, oktatáspolitikai, sőt ma már társadalmi konszenzussal, gondoljunk csak a minél korábban – akár már az óvodában – megkezdett nyelvtanulás iránti szülői igényekre – mutatnak rá.
Leszögezték: a 3-5 éves felsőfokú tanulmányok végére előírt B2-es szint nem kimagasló nyelvismeretet takar, csupán arra elegendő, hogy a hallgató képes értelmezni és feldolgozni egy-egy nem túl bonyolult újságcikket vagy szakirodalmi cikket, munkája, magánélete során pedig az idegen nyelv megjelenése nem jelent számára kivédhetetlen akadályt. A diplomás szakemberektől ma elvárt nyelvismeret nem más, mint amit jelenleg a középiskola végén az emelt szintű érettségi megkövetel – mutat rá az egyesület.
Hangsúlyozták: ma már éppúgy alapkompetenciának számít legalább egy, a hétköznapi életben használható idegen nyelv ismerete, mint a középiskolában elsajátított matematikai ismeretek, vagy hazánk és a világ történelmének elemi ismerete. Úgy fogalmaztak: a tervezet logikáját követve ajánlatos lenne a matematika vagy történelem érettségit is opcionálissá tenni, hiszen ezek a tárgyak számos „szakma gyakorlása szempontjából másodlagos” ismereteket ölelnek fel.
Rámutattak: nehezen értelmezhető ellentmondás az is, hogy a Kerekasztal akkor javasolja a végzősök nyelvismeretével szembeni elvárások enyhítését, amikor az Oktatási Államtitkárság tervei szerint néhány éven belül a B2-es idegennyelv-ismeret már az egyetemi tanulmányok megkezdésének is feltétele lenne.
Az egyesület szerint annak, hogy egyes felsőoktatási intézmények mind a mai napig jelentős számban bocsátanak ki olyan hallgatókat, akik az elvárt nyelvi készségek közelében sincsenek, a legkézenfekvőbb magyarázata az, hogy ez az elvárás nyomokban sem érvényesült tanulmányaik során. Ha az egyetemen-főiskolán eltöltött évek során egyetlen idegen nyelvű cikk elolvasása sem követelmény, ha szakmai tanulmányaiknak nyomokban sem része releváns idegen nyelv használata, akkor azonban nemcsak a „diplomaprobléma” borítékolható, de az „ismereteiket folyamatosan megújítani képes, naprakész értelmiségi szakemberek” képzése is csupán illúzió marad – zárja közleményét az egyesület.