A miniszterelnöki megbízott délelőtti sajtótájékoztatóján azt mondta: dokumentumok igazolják, hogy Sukoró ügyében Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc hamisan tanúskodott az ügyészség előtt. Minderre Bajnai Gordon titkársága az MTI-vel szerdán közölte: Budai Gyula hamisan vádolja a volt miniszterelnököt. Bajnai Gordon mindenben együttműködött a vádhatósággal, a hivatal minden kérdésére válaszolt és tanúvallomását nyilvánosságra is hozta. A titkárság felidézte: ahogy a volt kormányfő a tanúvallomásában is elmondta, turizmusért felelős önkormányzati, majd gazdasági miniszterként hivatali feladata volt, hogy tárgyaljon a befektetővel, mivel az egymilliárd forintosra tervezett beruházás turisztikai értéket képviselt volna és háromezer munkahelyet hozott volna létre a Velencei-tónál. Emlékeztettek arra: kormányfőként Bajnai Gordon kérésére indult vizsgálat a beruházáshoz kapcsolódó földcsere-ügyletek ügyében.

Gyurcsány Ferenc titkársága mindössze annyit közölt az MTI-vel: cáfolják Budai Gyula állításait.

Ami a telekügylet előzményeit illeti: a magyar állam tulajdonát képező, Sukoró külterületén található ingatlanok Pilis, valamint Albertirsa külterületén lévő ingatlanokra való cseréjéről 2008. július 30-i döntésében határozott a Vagyongazdálkodási Tanács. A Pénzügyminisztérium 2009 februárjában koncessziós pályázatot írt ki játékkaszinó alapítására és működtetésére. Ugyancsak februárban adta hírül a Népszabadság, hogy King's City néven másfél milliárd eurós, azaz több mint 400 milliárd forintos turisztikai beruházásra készül Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez Joav Blum úgy jutott hozzá, hogy a magyar államnak felajánlotta cserére a Pest megyében található - összesen 183 hektáros - gyümölcsöseit.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt már 2009 áprilisa óta folytatott nyomozást ismeretlen tettes ellen az ingatlanok cseréje miatt. 2009 májusában Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. értékesítési igazgatója dokumentumokkal igazolta, hogy jogszerű volt a csereügylet. Bajnai Gordon akkori miniszterelnök júniusban az egymásnak ellentmondó információk miatt vizsgálatot kért a pénzügyminisztertől, hogy történt-e szabálytalanság a beruházás ügyében.

Budai Gyula júliusban, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) igazgatójaként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem hivatalos jelentésére hivatkozva közölte: szerinte Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Veres János volt pénzügyminiszter és Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója "cinkosa az ingatlanpanamának", amelyben jó minőségű, jó helyen lévő, több mint egymilliárd forint értékű állami földet rossz helyen lévő, értéktelen gyümölcsösért cseréltek el.

Tavaly augusztus 13-án közokirat-hamisítás bűntette miatt vádiratot nyújtott be a sukorói ingatlancsere ügyében a Székesfehérvári Városi Bírósághoz a városi ügyészség, mert az "ügyben érintett magánszemély" (Joav Blum) Sukorón "csak névlegesen létesített lakóhelyet". Ezután a Fidesz a beruházás felfüggesztését kérte a kormánytól. Budai Gyula arra hívta fel a figyelmet: a sukorói beruházáshoz kapcsolódó koncessziós pályázatot a kabinet annak ellenére hirdette eredményesnek, hogy több szabálytalanság is felmerült, és a külföldi befektetővel szemben vádiratot nyújtott be az ügyészség. Felhívta Oszkó Péter pénzügyminiszter figyelmét, hogy Joav Blum olyan földekről kötött csereszerződést az állammal, amelyeknek a csere időpontjában nem volt tulajdonosa.

Októberben a nyomozó főügyészség vezetője közölte vizsgálatuk eredményét: "valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek". Oszkó Péter felkérte a MNV Zrt. elnökét, hogy az MNV kezdjen egyeztetést Joav Blummal a sukorói telekcseréről azért, hogy az eredeti állapotot helyre lehessen állítani.

Ez után Budai Gyula közölte, hogy bizonyítékokként különböző iratokat adott át a Központi Nyomozó Főügyészségnek. Az átnyújtott csomag tartalmazta a koncessziós szerződést, a Pénzügyminisztérium titkos belső levelezését az izraeli befektetővel, valamint az MNV belső utasításait. Ezek alapján Budai Gyula szerint "egyértelműen bebizonyítható, hogy mind Tátrai Miklós, mind Benedek Fülöp (az MNV vezérigazgató-helyettese) szándékosan szegte meg azokat az előírásokat, amelyeket a jogszabály, illetve a belső utasítások előírnak". A Fidesz novemberben a sukorói szerződés azonnali felbontását és politikai, jogi felelősségre vonást követelt. Az ügyben politikai felelősként Bajnai Gordont és Oszkó Pétert nevezték meg.

Idén március 11-én a nyomozó főügyészség tanúként hallgatta meg Bajnai Gordon akkori miniszterelnököt (2008 májusában nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter). Nyilvánosságra hozott tanúvallomása szerint az exkormányfő nem emlékezett arra, hogy a beruházással kapcsolatos parlamenti egyeztetésen szóba került-e az ingatlancsere, illetve a sukorói ingatlanok. Áprilisban Gyurcsány Ferencet is kihallgatta a főügyészség. Vallomása szerint a King's City kaszinóberuházással kapcsolatos földcserére vonatkozó igény már a 2008 májusi parlamenti egyeztetés előtt ismert volt. A főügyészség június 4-én hozta nyilvánosságra legutóbbi szakvéleményét, mely szerint a sukorói csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak. Így a csereügyletben egymilliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg.

Az LMP pert indított az MNV ellen, és 2009 novemberében a Fővárosi Bíróság első fokú ítéletében kimondta: az MNV-nek ki kell adnia a sukorói telekügylet kapcsán készített értékbecsléseket, valamint a telekcserével kapcsolatban a földhivatalokhoz benyújtott valamennyi dokumentumot. Majd idén június 10-én a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta: nyilvános a sukorói ügylet dokumentációja. Június 11-én Orbán Viktor kormányfő Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselőt miniszterelnöki megbízottá nevezte ki, feladata "az állami földek jogellenes elherdálásának" felderítése.